Várlak, lesem a pillanatot
Mikor váratlan megjősz
Mint gyerek kutatom csomagod
Hogy hoztál-e lelkemnek szelet
Csalódást, esőt, zuhatagot
Elmegyek tőled, ha nem szeretsz
A csalódásba öntve sóhajom
De ameddig együtt vagyunk
Mindig megsúgod nekem
Mikor hordunk szívünkben aranyat
Mikor hordunk sötét bánatot
Még együtt vagyunk, de külön utazunk
Közömbösen egy elszállt sóhajon
A remény hullámai dobálnak végtelen
Lassan sülyedünk a léket kapott hajón
2 hozzászólás
szia
Jahj hát ez szomorú 🙁 de ugyanakkor nagyon szép vers. Legjobban az utolsó 4 sor fejezi ki mit is érzel,
Üdv
Az a baj, hogy kétszer is van benne olyan rímpár, ami ugyan az a szó a sorok végén: bánatot-bánatot, hajóm-hajón
Helyesírásra ügyelj!
Egyébként az az utolsó 4 sor különösen jó! mindent elmond!