Karjaimban ájultan roskad az éjszaka.
Ördögi körben szám sárral van tele.
Homokban sajgó por vagyok, küzdelem,
nincs hatalma felettem senkinek.
Szemem világát nem vehetik el,
mégis súlyosan égnek, könnyeim
egymást űzi háborgó lelkemen.
Van múltam, van arcom, jelenem.
Látom mily nehéz terhek alatt görnyed
a nemzet egy fehér vitorlához kötve,
nehéz göröngyökön a hajó, mindörökre?
A parton megáll a Nap a Hold a sok csillag.
Hálám hiába viszem , hogy itt lehettem,
már csak bénultan nézem ezt az édent
ami volt, mikor Isten megteremtette.
Nem fogad be csak a Föld ásító mélye.
Állok egy közös döbbenetben, mi végre
a bodza sárga füzére, borostyán zöldje?
Kívülről figyelem arcom, jelenem veletek,
mit ér a léten túli hit, ha nem marasztal itt.
Elmélkedés
By oroszlán
14 hozzászólás
Drága Ica!
Emelem kalapom előtted!
Nagyon kifejező és jogos a háborgás, na és az utolsó mondat is…
Ölelésem
Ida
Köszönöm drága Ida!
Mindig belebotlik az ember olyan dolgokba, ami önkénytelenül is gondolkodóba ejti.
Szeretettel ölellek: Ica
Nehéz, és egyre nehezebb. Gabalyog a világ, és mi ennek részeseivé váltunk.
Szeretettel:Marietta
Úgy érzem hiába minden kedves Marietta, semmi nem változik.
Pedig csak ember szeretne lenni mindenki. Emberhez méltó…
Szeretettel: Ica
Szia Ica! Súlyos szavak, súlya van a gondolatnak is, ami, akár egy ólomnehéz tank dübörög végig az olvasó tudatán. Az utolsó sor felteszi a koronát az elmélkedésre: mit ér a léten túli hit, ha nem marasztal itt"??? Jó kérdés! Szeretettel üdvözöllek: én
Köszönöm értő soraidat kedves Laci!
Üdvözlettel: Ica
Kedves oroszlán!
Szemem világát nem vehetik el,
mégis súlyosan égnek, könnyeim
egymást űzi háborgó lelkemen."
Nagyon,nagyon mély sorok!
Átérzettek!
A legjobbakat!
Szeretetettel:sailor
Kedves Sailor!
Minden sor, úgy gondolom elmondja az érzelmeimet helyettem.
Köszönöm a kiemelt részt neked.
Szeretettel üdvözöllek: Ica
Jó kérdés, elgondolkodtató vers. Átjött.
Üdvözöllek a Napvilágon kedves szerecsendió" érezd jól magad.
Köszönöm, hogy olvastad a versem.
Szeretettel: Ica
Kedves Ica!
Amit leírtál szép-versben, azon a gondolatokon aztán nekünk is továbbel lehet elmélkedni…
Remekül összállítottad, a sok igaz szóból mégis kiemelném:
"Hálám hiába viszem , hogy itt lehettem,
már csak bénultan nézem ezt az édent
ami volt, mikor Isten megteremtette."
Azóta az emberek a teremtett szép világot leginkább nem javították, hanem igyekeztek, s még most is sietnek teljesen tönkretenni: lásd a jéghegyek olvadását, a csodás őserdők pusztitását, s sorolhatnám… Állj meg ember a rombolással, egyébként hamar lehet, hogy mégis eljő a sokat emlegetett VILÁGVÉGE!? (A versed végére is inkább egy kérdőjel lenne jó!
Szeretettel olvastam: Kata
Köszönöm kedves Kata a figyelmedet és a remek észrevételedet.
A gondolatok után tettel kellenének!
Szeretettel láttalak: Ica
Kedves Ica!
Komoly, elgondolkodtató a versed.
Sajnos mi már nem tudjuk ezt a világot jobbá tenni, de, remélem egy másik nemzedék majd megteszi.
Nagyon tetszett a versed.
Üdv: harcsa
Kedves Harcsa!
Nagyon régen láttalak, remélem nincs semmi baj?
Köszönöm, hogy ellátogattál hozzám.
Jó lenne, ha változna a világ…
Szeretettel üdvözöllek: Ica