Emlékezz rám szeretettel

Kedves kis lényedet
annyira szeretem,
huncut ráncaidat
mosolygó szemeden

Komoly pillantásod
szigorú tekintet!
aggódó féltésed,
tiszta lelkedet

Vigyázol reám,
nagyon féltesz,
pihenek ölelő karodban,
ki sosem kérdez

Hangodat is szeretem,
fátyol fényű csillogás,
oly szép és lágy
csillageső ragyogás

Szereteted legjobban,
ahogy segítesz,
minden erőddel
engem támogatsz

De nevetésed mégjobban,
mikor kisüt a nap,
kezed megtart engem,
köszönöm jóságodat!

Meghalni szeretnék,
mikor szomorú vagy,
gyászba borul lelkem,
csak el ne hagyj!

Szemed csillogását, kincsed,
lelkemben gyöngyként őrzöm.
Ha majd elválunk egyszer,
emlékezz rám szeretettel!