nem találom önmagam
testembe zárt lelkem tanácstalan
ki vagyok én
aki írok éppen?
tollal kezemben álmodok
látomások gyötörnek
ősi képek
talán megérzem
honnan jövök
látom
ahogy elkezdődött magányom
*
pusztákon száguldok éppen
lovasok közt egyedül
mert én vagyok
aki nem menekül
és ha bortól
zsákmánytól az egész csapat felhevült
én ártatlanok elé álltam
és védtem
akit lehetett
nőt
gyengét
és gyereket
társaim kitagadtak
védettek között idegen vagyok
a lovasok közt vágtatok
*
azóta is ezer alakban
kísértettem önnön
bűnös létem
bárhol voltam
bármerre jártam
mindig magányban éltem
*
vizet hordtam égő fahasábokra
ha az ostoba hit máglyát gyújtott
és én voltam az ártatlanul oszlophoz kötözött
akit a nép gúnyolt
szidott és leköpött
én égtem ott és később is minden áldozati tűzben
én szálltam az égbe a kemencékből feltörő füstben
rajtam csattantak a vigyorgó ütlegek
engem kergettek az álszent-hatalmi vérebek
kötél himbálta elgyötört testemet
égetthús-lángjaim festették vörösre a közönyös egeket
öltek engem felszentelt kereszttel
vérvörös csillaggal
és fekete jelekkel
az értelem minden vad ötletét
kipróbálta rajtam a fennkölt emberiség
*
de mindennél szörnyűbb
hogy én voltam az
ki mindezt előre láttam
és én
aki hiába szóltam
hiába kiabáltam
nem hitték szavaim
nem látták a veszélyt
ők ártatlanok
és én szenvedek mindenért…
9 hozzászólás
első: egyszerű, semmi extra.
második:
“lovasok közt egyedül
mert én vagyok
aki nem menekül”
azt még érteni tudom, hogy egyedül vagy, hisz ez lehet belső magány is, de szerintem a lovasok sem menekülnek, ha velük mész… ez szemetszúrbál nyírbál maszturbál
harmadik:
ez már túlvontatása a magánynak. megértettük ezt az első és második versszakban, unalmassá válik ha újra meg újra előhozol valamit, amit eddig is tudtunk úgy, hogy nem raksz hozzá semmit újat.
negyedik:
ez egész jó, kicsit babrálsz vele és külön versként is megállja a helyét
ötödik:
ez gyenge
ismételgetés, gondolatban össze nem illés, nem is értem miért kiabálsz mindenkinek, ha a veszély nem akkora. Ennyire gyenge lennél, hogy a saját problémáidhoz a többiek segítsége kell? a versből ez nem derül ki.
Szép napokat kívánok!
Szervusz Cserfalusi Pál!
Nekem érzéseim voltak… leírtam…
Te olvastad és volt véleményed… leírtad…
Túl nagy a különbség az érzéseink, a gondolkodásunk között (legalábbis ezt a verset/írást illetően) és különben sem gondolom, hogy meg kellene győznöm Téged… nem is tudom miről…
Ezek a gondolataim, az érzéseim… van aki érzi és érti őket, van aki nem… de ezzel nincs semmi baj…
…és bizony gyenge vagyok és szükségem van másokra és erős is, ezért azt hiszem vannak akiknek rám van szükségük…
Mindenesetre köszönöm! 🙂
Üdv: koma
Én értem, hogy te leírtad az érzéseid.
De!
Én ezt a művet versként vetettem górcsöveim alá.
Az pedig, hogy különbség lenne (ráadásul túl nagy…) a gondolkodásunk és érzéseink között egy elkapkodott kritika. Alaptalan.
Engem nem kell meggyőznöd, sőt, senkit, végtére is én vagyok a hibás, hogy nem látom tökéletesnek ezt a műved.
És elég már abból a bunkerből, ami mögé elég sokan bújnak itt, hogy “van aki érti, van aki nem”. Nem erről van szó. Nem az “értés”ről. Mert tudom, mit akartál kifejezni. Viszont azt is látom, hogy mit és HOGYAN írtál, és hogyan építetted fel a “verset”, és mit pakoltál bele és stbstb blablabla.
Szép napokat kívánok!
Szervusz Cserfalusi Pál!
Szóval kard ki kard… :-)? Zavar, hogy nem akarok tökéleteset alkotni? Soha nem gondoltam, vagy gondolom egyetlen írásomról, munkámról sőt magamról sem…
…és akár tetszik, akár nem, így gondolom: Van akinek mond valamit, megérinti egy vers míg másnak nem és teljesen lényegtelen, hogy a fenkölt szempontoknak megfel vagy nem felel meg… gondolatokat írok le és van aki ezekkel nem ért egyet, mert szerinte másként lenne jó vagy jobb. Ez az Ő véleménye de az enyém az és éppen úgy ahogy leírtam. De még ásványvizből is azt a márkát igya mindenki, ami neki izlik (vagy csapvizet) felesleges ugyanakkor elmagyarázni másnak (ha csak nem igényli), hogy amit ő iszik az miért nem jó.
Neked nem tetszik a versem, vagy nem nagyon tetszik vagy kicsit sem… semmi gond… hiszen annyi van itt, meg másutt, hogy választhatsz kedvedre valót és biztosan találsz is.
Ja… és szeríntem nem tudod mit akartam írni… mert amit akartam, ahhoz éppen így kellett felépíteni és ezt kellett belepakolni… ha másként építem és mást rakok bele más lenne a hatása és azt nem akarnám, ha meg úgy építem fel, ahogy Te vagy más tartja jónak és azt rakok bele, akkor az nem az én írásom…
Górcsöveid…:-) erre csak annyit (nem a saját szavaimmal):
Aki megírod a munkámról, hogy miért rossz vagy jó adj a mércéből, mely dalra, szóra alkalmazható.
Köszönöm! 🙂 Elhiheted, hogy cseppnyi sértettség sincs bennem, de alapvetően másként gondolkodunk az írásról… és ez már így is marad… én az írásaimban nem igazodom csak saját magamhoz… és nem azért mert tökéleteset, hanem mert őszintét csak így tudok írni.
Üdv: koma
Kard ki kard ez vicces, mosolyogtam 🙂
én nem fogok neked ódákat zengeni, csupán elmondom pár ezer év tapasztalatát:
a művészet célja a tiszta művészi kifejezés.
további szép tavaszi napokat (ja és bocs, hogy művészetnek mertem tekinteni ezen az oldalon ezt az írást, remélem nem bántottalak meg véle, bár úgy tűnik)
ui: (én is őszintén írok, legalábbis nem hazudok versben)
Közel állnak hozzám ezek a gondolatok.Megéritett a vers.Mély, és kifejező számomra.
Üdvözlettel:Edit
Szép napokat kívánok!
Szervusz Edit!
Az, hogy leírjam nekem volt fontos… az külön öröm, hogy van olyan akiben sikerült valamit megmozdítani, aki rátalált a szavaim között valami számára fontosra…
Köszönöm! 🙂
Üdvözlettel: koma
Kedves Koma!
Köszönöm neked ezt a verset.
Az értelem, és az érzelem.
Nem mindig jó,
ha e kettő itt tart veled, s velem.
Igen, néha kell tudni
a sorok közt olvasni
vagy az adott szótól elvonatkoztatni.
A vers csodás,
kiváncsivátett, lesz még folytatás?
Ez a párhuzam, a múlt és jelen,
a velük – ám mégis külön
eggyütt? – igen!
Köszönöm…
Csodálatosan fogalmazol.
Gratulálok a versedhez.
A földhözragadtakkal, akik nem értik az irodalom szépségét, eszmeiségét,
ne törődj.
Ezek a porban csúszók mindenkit gyűlölnek aki fennen szárnyal.
Amint azt a versedben is megfogalmaztad.
Maradj ilyen.
További sok sikert.
Őszinte tisztelőd: Béla
Szép napokat kívánok!
Szervusz Béla!
Jól esett ez a verses vélemény. Nem is tudok mást írni, mint hogy:
Köszönöm!
…és várlak honlapomon 🙂
Üdvözlettel: koma
Honlapom: http://www.verselo.gportal.hu