1.
Bevittél minket a nyugalomba,
örvendezünk és vigadunk Tebenned.
Bontogatjuk lassan, izgatottan
drága ajándékodat, a szerelmet.
2.
Te lettél nekem az életnek fája,
én húgom-jegyesem, én galambom,
egy szerelmes fiú segítőtársa,
hogy férfi legyen, és gyermek maradjon…
10 hozzászólás
(Borostyán Adni, adni, adni c. verse bátorított föl, hogy föltegyem…)
Egy idézet a vershez:
"A halogatott reménység beteggé teszi a szívet; de a megadatott kívánság életnek fája."
(Salamon példabeszédei, 13:12)
Szép, tetszik.
Szeretettel: Rozália
Kedves Emil!
Nem is értem, miért haboztál eddig, hogy feltedd! Gyönyörű és nagyon őszinte sorok, különöse a "Te lettél nekem az életnek fája" tetszik, csodaszép vallomás:)
Üdv: Borostyán
Kedves Emil!
Remek vers. Szerintem is jó, hogy felraktad.
Személyes: Amikor ezt a verset írtad, én abban az évben nősültem, lehet, hogy én is így éreztem akkor.
Üdv: József
Hozza az Énekek éneke stílusát, világát, igaán nagyszerű, gratulálok! Poppy
Énekek éneke, és Hitek hite, és Gondolatok szépsége..
Grti: d.p.
Köszönöm az olvasást és a hozzászólásokat! (üdv. Á.E.)
Telitalálat! Nagyon jó!
Köszönöm szépen. Üdv.: Á.E.