Neked minden rögtön kellett
Hogyha nem volt nem viselted
Azt tartottad holnap késő
A majd pedig, el sosem jő
Az utad is mindig más volt
Öntörvényű lázadás volt
Daccal mentél rajta mégis
Megmutattad csak azért is
Nem tudtál mint mások élni
Sem tanulni, sem remélni
Fanyalogtál kinek minek
És hazudtál mindenkinek
Ellensége önmagadnak
Ősöknek és utódoknak
Barátoknak rokonoknak
Lettél mára a világnak