Ennél jobban nem lehet

Hosszú pillád rám emeled,
elvarázsol szép szemed.
Lelkembe látsz, úgy érezém,
vágy tüzében elveszek.

Nem vagyok már e világban,
fenn a mennyben szállok én
Lenn a földön kacagsz énrám,
rózsakertnek rejtekén..

Lépj közelebb lelkem gyöngye,
add kezembe a kezed.
Nyíló szirom piros ajkad,
epedezve szenvedek.

Harmatozó lényed, kincsem,
forró tüzem apasztja.
Hagyd sokáig édes szádat,
ajakamra tapasztva!

Ugye érezed, hogy most átjár
egy nagy csodás lángolás.
Lényed fénye bennem lüktet,
Való ez, vagy álmodás?

Szívem titkát súgom néked,
még szellő sem hallja meg.
Úgy szeretlek én már téged,
ennél jobban nem lehet!