Néztem,
néztem,
néztem,
pókháló-rajzolat
foncsor hiányában
szenvedő tükörben
megrepedt arcképed;
emlékek emléke,
teljes entrópia,
ami megidézett.
Nem bírok a széteséssel!
A tükör félvakságában
minden fullaszt, levegőtlen,
minden dohos, penészes;
és a háttérben tüzek,
tüzekben arcok égnek,
szemben hajad vöröse
vegyül a szenvedéssel.
A pillanat ütközik a sebességgel.
Torzódat roncs füstje marja,
szétszórt kellékek maradnak
cafatnak: országútra hullt
bizsugyöngyök, lángoló
hajcsomók, törött hajcsat.
Fél szemére megvakult tükrömben,
forgó, kavargó káoszban
mindhalálig kereslek, kutatlak.
Félvak reményem, hogy majdcsak,
részek egészeként megláthatlak,
bárhová is rejtett az Ég.
6 hozzászólás
Szia János! 🙂
Nagyon tetszik a cím. A kezdés kivárás, a rendezetlenség és a félvakság akár testvérek is lehetnek.
Hatásos a vers, kicsit a kétségbeesés felé tart, de a téboly eközben bennem katarzissá válik. Nem is várok mást tőled, fuldokolva is maradandót alkotsz, nálam mindig. A szakaszok közötti gondolati eltérés csak erősíti bennem azt, hogy széttépnéd az egész világot azért, hogy megtaláld azt, amit keresel, és mindhalálig.
Már említettem, hogy nagy kedvencem vagy, bár mostanában nem volt időm szólni, de a véleményem fikarcnyit se változott.
Élmény a vers, jó a felépítése, minden sora gondolkodtat, időt kér, én pedig gondolkodás nélkül rászánom a perceket.
Húúú, ezt nagyon odatetted! A záró szakasz ordít.
Szerintem még visszajövök, addig is: köszönöm az élményt. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Köszönöm a kommented.
Szia János!
Remélem félreértelmezem a verset, és nem veszítettél el senkit autóbalesetben… olyan mélyen láttattad velem, s azt, ahogy utána egyedül autókázol, s a tükör helyére nézve keresed azt, aki odalett…
Alig bírom magam kihozni a képből…
Vákuumot kelt a szívemben…
remélem félreértem…
Köszönöm, hogy olvastad a verset.
János, a mosolygók csak azért kerültek ide, mert örülök, hogy írsz.
A "köszönöm az élményt" arra vonatkozott, hogy úgy jelenítettél meg egy történést, hogy hátborzongató volt.
Szerintem értesz. 🙂
Azt is jeleztem ezzel, hogy futottam még köröket versed kapcsán, mondjuk megjártam általa a maratont is. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Köszönöm a mosolyodat.
Szeretettel:SzJ