Fagyosan nyújtózik
erdőben a reggel,
apraja és nagyja
ébred vidám kedvvel.
Itt van már az ünnep,
szép karácsony napja,
pompás fára vágynak,
ajándékkal rajta.
Délceg, büszke fenyő,
egy tisztás közepén,
ő fog tündökölni
szeretet éjjelén.
Madárkák bokrokban
bogyókat keresnek,
rábukkanva egyre,
örömtől repesnek.
Mókusok makkokat
gyűjtenek szorgosan,
fürgén ugrándoznak,
cseppet sem morcosan.
Mackó gondolkodik,
mit tegyen a fára?
Méz mellett dönt végül,
nincsen annak párja.
Szentjánosbogárkák
ahányan csak férnek,
felmásznak az ágra,
attól lesz az fényes.
Ragyog már az erdő
csodálatos fája…
Körötte sok állat,
szívük csupa hála.
6 hozzászólás
Nagyon-nagyon kedves gyermekvers!
Specialista vagy, Drága Judit ebben a témában!
Szeretettel ölellek: Lyza
Köszönöm Lyza!
Azért én nem bízom el magam, lenne még mit tanulnom…
Szeretettel,Judit
Szeretem ezt a versedet, még így, nagy gyerekként is!:-)
Szép napot kívánok:Marietta
Kedves Marietta!
Azt hiszem, hogy gyermek énünk, aíg élünk velünk marad.
Nagyon köszönöm, Judit
Nekem és gyermeki énemnek is nagyon tetszett!:)
Gratula!
Barátsággal:Fél-X
Kedves Fél-X, nagyon köszönöm!
Üdv, Judit