Szívósságban remegő gerincvelők,
a becstelenség reménysugarai előtt,
ami morális számadást ad a tízparancsolatnak,
remélve a várva várt kiátkozást. E napnak
harangzó delében,
ahol csöndben fut Isten mellett,
lassan kúszva el:
Üdvözül a lázadó…
21 századunk oktató hideglelése:
szennyezett tavakban, arcok tükörképe:
remegő kegyelet:
eladó gerincek.
Kiárusítandó fegyenc morál.
Felel a csend; eltűnve magyaráz.
21 századról már egészen pici gerinc;
pici gyíkocskányira zsugorodó feledés.
Az univerzum komposztládájában
rothad el a „világ világossága”;
a csöpp ész, feketelyukak kegyence:
Semmibe ivódik lassanként a Van.
Számold meg csigolyáid reccsenését;
tarts leltárt, ha mersz!
Kússz át isten mellett,
a boldog megsemmisülésbe…
1 hozzászólás
Kedves Brandy!
Nem mondom azt, hogy ez a vers számomra könnyű falat, de nagyon jó ízlelgetni.
Köszönöm szépen.
Szeretettel: Szabolcs