egy állomás
kidőlt falak
emlékrakás
egy állomás
erre többé utas nem jár
csak úgy hangzik
csak úgy tűnik
életem ott közlekedik
itt nőttem fel
ismert helyek
de új percek nem születnek
más lett
kinőtt
idegen lett
a mozdonnyal elsistergett
képe ott lóg nagyon mélyen
az emlékek közepében
talán egyszer utolérem
azt a néhány boldog percet
beképzelt bajok
csak suttogsz
de a fellegekig hallani hangod
elébem hozod a szépet
s oly vágyat hogy szinte éget
kalandra éhes lelkembe
belecsepegteted a messzeséget
csodákról mesélsz
és figyelmeztetsz
a beképzelt bajok pihenjenek
hagyd hogy hogy lesz
mi lesz
ereszkedj el
ihlet
intelmeidre kiégett bennem minden felesleges
a kibeszélés hallgat
s lassan
a régi
a ráégett lepattog
nyalábolják a fényt a holnapok
törj utat álmom
halk mosollyá fakul a nyugtalan láz
értéke mállik
pattog a zománc
a felcsillant reményt nem táplálja már a vágy
törj utat álmom csinálj helyet
a titkokban kapaszkodj meg
kerüld az olcsó légkörét
az újból soha ne legyen elég
s ha kifáradt rajtad a sok kínzó perc
s nem lobog benned már a láng
pislákolj csak tovább
majd a szellő megszán
elfúj
de híredet hordozza magán
20 hozzászólás
Kedves sailor!
Szeretem a verseidet, mert csodás képekkel varázsolnak el.
Ez a három is remekség, gratulálok!
Barátsággal, Imre
Kedevs Imre!
Köszönöm szépen,hogy olvastad!
Igazán jól esett figyelmed!
Nagyon sokat jelent számomra értékelésed!
Barátsággal:sailor
Szép napot!
Kedves sailor!
Nagyon örülök neki, hogy tudtál új verseiddel jönni, hála a kitartásodért kevés időd mellett is megtéve mindezt!
Persze ez azért is így van mert szeretsz, /szeretünk/ írni mint olyanok akiknek szívügye a szavak szépségeibe zárt világok egyénies megjelenítése, melyek örömül élesztik szíveink vágyódásait széppé írni lelkünknek velük betellő sóhajait!
Szíved megtellik értékekkel, mely értékek vágyain ott csüng mindenkor bensőd boldog képzelete, meglátni mi ott rejlik belül mélyeidnek tiszta valóságain, pillanatonként lelve meg örömöd, szavaidnak értékül felfogott benső lényegében!
A Te verselő világod gyönyörűségein lelhetők ilyen Gyöngyszemek, mint ezen műveid, megláttatva bennük önmagad, amit érzel, ami után vágysz mint költő, kinek tollából aranylik szépsége a gondolatoknak szívedül foganva öröme annak, hogy írhatsz, hogy adhatsz reményeid eme ösztöneiből számunkra, mit sokakkal együtt köszönni én tartozom hálámul Neked!
Szeretettel gondolunk Rátok innen Kaposvárról, feleségemmel Gabikával mindketten örömmel!
Zoli voltam
Kedves Zoltán!
Ezt nagyon jól látod:”megláttatva bennük önmagad”
A múltkor akartam erre felelni,de elmaradt!
Igen,minden írás önéletrajzot hord magán,
Gondolataink,meglátásaink,élményeink,kívánságaink és és
jutnak kifejezésre!
Magunkból merítkezünk.
Átszürjük,érleljük.fontogatjuk a dolgokat körülöttünk és ha
elfogadhatónak találjuk, leírjuk.
Barátsáfggal:sailor
Szép napot!
Kedves Zoltán!
Köszönöm figyelmedet!
Örültem jöttödnek és annak,hogy elnyerte tetszésedet!
Nagyon szépen fejezted ki a költök feladatát,
ugyanis:
“szívügye ( ük) a szavak szépségeibe zárt világok egyénies megjelenítése,”
és “melyek örömül élesztik szíveink vágyódásait széppé írni lelkünknek velük betellő sóhajait!”
Remek megfogalmazás!
Barátsággal:sailor
Szép napot!
Ui
Ügyeljetek nagyon magatokra!
A legjobbakat;sailor
“ismert helyek
de új percek nem születnek”
Remek meglátás, rendkívül jó gondolat.
“kalandra éhes lelkembe
belecsepegteted a messzeséget”
Jó, ha van ilyen személy az életünkben.
“a szellő megszán
elfúj
de híredet hordozza magán”
Ez egyszer bekövetkezik mindannyiunk életében.
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves Rita!
Köszönöm szépen,hogy olvastad!
Az elsö a múltról szól.
Az emlékekröl.A ´fájókról!
Mi is lett belölük:”de új percek nem születnek
más lett
kinőtt
idegen lett”
Mégis nem tudjuk teljesen elfelejteni,mert léteztek
érdemes és értékes percek is!
A másodiknál az ihlet,a belsö énünk figyelmeztet arra,hogy:
“a beképzelt bajok pihenjenek
hagyd hogy hogy lesz
mi lesz
ereszkedj el”
Örültem jöttödnek!
Szeretettel:sailor
Legyen szép napod!
Kedves Rita!
A harmadiknál jól látod:”Ez egyszer bekövetkezik mindannyiunk életében.”
de addig is:”kerüld az olcsó légkörét
az újból soha ne legyen elég”
Szeretettel:sailor
Legyen szép napod!
Igen, míg tart a lét tennünk kell a jót, látni a szépet és értéket, már ha megadatik nekünk, hogy ép elmével éljük meg.
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves Rita!
Nagyon jól látod:” már ha megadatik nekünk, hogy ép elmével éljük meg.”
Szeretettel:sailor
Legyen szép napod!
Ui
A harmadiknál:törj utat álmom,fejezödik ki ez a gondolat!
Mikor még mindent ´birunk´,megy a ´törtetés´,elképzeléseink lángja lobog,nem
is hisszük el,hogy lassan,lassan mindig kevesebbet ´birunk´majd és sokan örülnek,hogy.” megadatik nekünk (nekik), hogy ép elmével éljük meg.?
Szeretettel:sailot
Szép napot!
Fantasztikusan szép verseket írsz kedves sailor!
Gyönyörű verseidhez most is
szeretettel gratulálok,
Jó egészséget, szép napokat kívánok:
Zsuzsa
“képe ott lóg nagyon mélyen
az emlékek közepében
talán egyszer utolérem
azt a néhány boldog percet”
“nyalábolják a fényt a holnapok”
“s ha kifáradt rajtad a sok kínzó perc
s nem lobog benned már a láng
pislákolj csak tovább
majd a szellő megszán
elfúj
de híredet hordozza magán”
Kedves Zsuzsa!
Köszönöm szépen,hogy olvastad!
Különösen örülök,hogy elnyerte
tetszésedet!
Neked is Jó egészséget, szép napokat kívánok:
Örültem jöttödnek!
Legyen szép estéd:sailor
Szia sailor!
Az jutott eszmbe, hogy mennyi érték megy veszendőbe. Olyanok is, amelyek megmentéséért nem kellene nagy erőfeszítéseket tenni, mégis a kényelmi szempontok döntenek.
Az “olcsó” mindig könnyebben elérhető, az “újat” sokan elutasítják, mert lépéseket kellene tenni megismerésükhöz. Lépések nélkül nincs haladás, az álmok pedig csak úgy válnak valóra, ha elébük megyünk.
Semmi nem hull az ölünkbe, az értékeket óvni és gondozni kell, hogy megmaradjanak, egyre több legyen belőlük. Ez még gyerekcipőben jár.
Azért emeltem ki ezt a gondolatot, mert a főcímed ilyen irányba terelt.
Ahhoz, hogy a szellő el tudja fújni a lángot, láng is kell, és ahhoz, hogy megmaradjon a híre előbb lobogó tűzként kell égnie, világítania, különben az érték helyett csak hamu marad.
Köszönöm a gondolatébresztést!
Örömmel olvastalak. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Köszönöm szépen értékes hozzászólásodat!
Igen,rengeteg érték megy veszendöbe!
A kényelem egyike a legnagyobb tényezöknek!
Sokat,nagyon sokat tesz az is,hogy a mai életstílus ezernyi
ajánlásaival,reklüamaival egy egész más viszonyulást mutat az élethez,sokszor az igazi értékek mellözésével!
Egy egész más embertipus jön létre:a fogyasztói társadalom.
Annyit érsz,amennyit (materiálisan) fel tudsz mutatni!
“az értékeket óvni és gondozni kell, hogy megmaradjanak, egyre több legyen belőlük. Ez még gyerekcipőben jár” írod.
Nagyon is igaz!
Sokat,nagyon sokat lehetne ezekröl a dolgokról írni!
Örültem megtisztelö látogatásodnak!
Szeretettel:sailor
Szép napot!
Kedves Sailor !
Az első vers nagyon megfogott! A múltkor szól, egy állomás amin utas már nem jár többé, vagyis egy emlék, amibe csak Te jársz vissza néha-néha. Nehezen engeded el. Vagy pedig a vasútállomás vagy Te, az oda beérkező vonatok pedig az emlékek. Befutnak a vonatok, az emlékek, van ami szép és van ami kevésbé. Időznek egy kicsit az állomáson, aztán tovább haladnak. Sokan járunk vissza gondolatban a múltba. Szeretünk merengeni az emlékeink között.
De nem szabad elveszni köztük, jobb ha a múlt múlt marad, akkor is ha nagyon szép volt. A boldogságot mindig a jelenben kell keresni vagy megteremteni. A múlt arra való, hogy vissza emlékezzünk rá és nem arra, hogy mi is ott ragadjunk.
Remélem, hogy Te is találsz a jelenben boldog perceket.
Jövök majd még !
Szeretettel
Marcsy
Kedves Marcsy!
Köszönöm szépen,hogy jöttél!
“egy állomás amin utas már nem jár többé, vagyis egy emlék, amibe csak Te jársz vissza néha-néha.”
Nagyon jól látod!
Mindannyiunknak van egy állomása,több is,ahova idönként vissz,vissza járunk.
Sokszor azok ´állomrakások´,elképzeléseinknek romjai,Mégis vonzanak,mert minden terv,kezdés magában hordozza csíráját
a sikernek,az elérhetönek,a szépnek!
Késöbb,ha nem sikerülnek,marad csak az emlék.
“. Szeretünk merengeni az emlékeink között.”,igen!
Sokszor szeretnénk visszallítani az idöt és újra´kezdeni!
“A boldogságot mindig a jelenben kell keresni”
Igen.
Mégis néna néna akaratlanul is elénk jön:”MI lett volna,ha”
Máskor meg ” jobb is hogy nem”
Nagyon örültem jöttödnek és várlak!
Szeretettel:sailor
Legyen szép napod!
Kedves Sailor
A második vers remek lett !
Olyan mintha egy belső hang szólna hozzád.
Hallod belül, hogy suttog.
De ami neki suttogás, az neked szinte egy kiáltás,amit a “fellegekig hallani”! A lelkedig hatol az amiről beszél pl: csodákról. És ezt azért teheti meg, mert legbelül tudod, hogy amit mond az akár igaz is lehetne. Sokunknak okoznak nehézséget a “beképzelt bajok”. Nagyon frappáns gondolat amúgy, tetszik, hisz tényleg a legtöbb problémát, ami visszahúz minket,csak beképzeljük pl: ” hogy hogy lesz” és vajon mit szólnak majd mások?!?
És igen, úgy kéne tenni mindenkinek, ahogy a versed is zárul. Hallgatni arra a hangra és kizárni a sok negatívat, a sok gondot és mindenkit aki visszahúz. Akkor talán igaz is lehetne a befejezés! Talán…
“s lassan
a régi
a ráégett lepattog
nyalábolják a fényt a holnapok”
Szeretettel
Marcsy
Kedves Marcsy!
Köszönöm szépen,hogy újra jöttél!
Nagyon jól látod:”Olyan mintha egy belső hang szólna hozzád.”
Léteznek,habár nagyon ritkák,ihletes percek,mikor a tudat
egy egész más szemszögböl látja a dolgokat,Egyes események
felértekelödnek,könnyebbnek látszanak a dolgok megvalósításai;
mintha minden új ´színt´kapna,új jelentöséget.
“legbelül tudod, hogy amit mond ( a belsö hang) az akár igaz is lehetne.”
Ilyen pillanatokból merítünk eröt,kitartást!
Jól látod ezt is:”hisz tényleg a legtöbb problémát, ami visszahúz minket,csak beképzeljük pl: ? hogy hogy lesz? és vajon mit szólnak majd mások?!?”
Kizárni talán nem lehet minden ´beképzelést´,mert a mindennapi
élet ezer szükséglete ´talajt nyújt a töprengésekre,félelmekre!
Mégis,szembe kell nézni és akkor:
“?s lassan
a régi
a ráégett lepattog”
Nagyon örültem jöttödnek,értö és értékes hozzászólásodnak!
Szeretettel:sailor
Legyen szép napod!