Ezek a ma is hihetetlenül
felkunkorult röppályaívek
meg a nem mindegy ki neve kerül
előbbre kapaszkodni hívek
avagy az ég már egy eszmét se bír meg
önként a barna latyakba merül
és hogy örülhess majd egy halálhírnek
elmatarászgatsz sorsodon belül
Ezek az egymást ellenőrző
hálózatrétegecskék mint a géz
látszódj ne látszódj eltűnsz visszatérsz
fertőtlenítetten fertőző
átvérző korrekt elvhű tiszta kéz
ha katapultált részből az egész
2 hozzászólás
többször átolvasós, elsőre nem érteni meg lenni kínaji diják.
de aztán sokadszorra.. lenni jövőre joghallgató?
Az első, ami megfogott ebben a versben, az a természetes gördülékenysége, a gyakori áthajlások. Bár súlyos, amit mond, de nincs benne semmi erőlködés. Emellett eredeti a "mindenki szem a láncban"-érzés újrafogalmazása is. "Felkunkorult röppályaívek" után egy remek költő tért vissza az irodalmi életbe.