Egy álom villant régről!
Napos messzeségből
tolulnak fel képek,
kedvesek szépek.
Egy elmúlt éj,
az elmúlt kéj.
Szépül a volt,gyógyul a múlt,
fény és sötét egybe simult.
Vágyai s álmaim keresem,
milyen volt örömöm,milyen volt keservem?
Belémmar felkavar!
Keresem a kezed.
Érzed?
A régi kéj él!
Él ez éjjel a remény!
8 hozzászólás
Átéltem már én is, és most versed nyomán úja.
Tetszik, gratula:)
Üdv: András
helyesen: versed nyomán újra.
Néha a legváratlanabb pillanatban bukkannak elő a múlt emlékei, hogy aztán újra előhozza a régi érzéseket. Szép vers.
Szeretettel: Rozália
Rozália és András kösz hogy olvastátok. Kisért a múlt,……dehát mi is kisértene? Onnan jövünk, belőle élünk.
Kedves májusfa!
Valahonnan elindultunk.
Valahová megérkezünk.
Útközben meg abból élünk amit magunkkal hoztunk és amit még remélünk:-)
Addig élünk,amíg az álmaink is élnek.
Kedves ezüstnyár.
Biztos vagyok benne hogy a nagy dolgok útközben történnek. Az álmok is ott születnek,
és remélem az utolsó percig élnek.
Elgondolkodtat a versed és mennyire igaz :szépül a volt, gyógyult a múlt. Ez nagy szerencse, hogy az idő megszépíti a multat. Nagyon szép a versed.
ölellek
puszim neked
Kedves Anolisz!
Köszönöm hogy olvastad, …igen, a múlt mindíg szépül.