Szárnyaló lepke szellemem,
Verseket írok, jer velem.
Könnyedén lebbenve, virágon át,
Nektárba gyűjtöm a harmóniát.
Messze csilingel énekem,
Színes a szárnyam, én nekem.
Csillámlik, ragyog rajta a nap,
Cikázva röppenek fák alatt.
Estefelé, ha harmatoz a rét,
Fölébe szállok egy kicsit még.
Harmatcseppeket gyűjtögetek,
Melyeket versekként permetezek.
Lágy esti szellő lebbenetként
Írok egy könnyed kis versikét,
Olvasd ha könnyezel, szemed ha sír,
Vigaszt nyújt neked, ki verseket ír.
2 hozzászólás
Könnyed kis versikéd örömmel olvastam,. Ágnes
Köszönöm, kedves Ágnes!
Ödvözlettel: alberth