Fáradt szivvel,fáradt aggyal
Haladok előre a lappal
A füzetben.
Megiróm ami fáj nekem
Sokszor bizony nem is érzem
A megkönnyebbülést.
Igen ,bizony ha fáj ,versem
Rimbe foglalja a lelkem
Fájdalmát.
Szerelmese a toll szivemnek,
Segit,hogy emberré érjek
Magamtól.
Ez vagyok én,s minden nappal
Haladok előre a lappal
A füzetben.
2 hozzászólás
szép fogalmazás, olyan író tollából, kinek ezen az úton kell járnia… tudsz bánni a szavakkal, ez kétségtelen, a szomorúság szépsége szépen átárad az írásodban… hát ez volnál, akkor neked is "minden jól sikerült" imádom az iróniát, további szép írásokat, legyen az értéke a mebecsülés… tisztelettel: Zsolt
nagyon szépen köszönöm a hozzám irt szavaid ,tisztelettel ,szekelyke.