Mivé foszolt megannyi édes álom,
a régi kertek éden illatát
hiába, már keresve sem találom,
csupán a mord, konok világ fog át.
Mivé fakult a szép mesék csodája,
csupán a szörnyeik maradtak ím,
a volt reményeink ködökbe szállva
tovább osontak árulásain.
Eladtuk árva lelkeink a mának
hamis karátokért, ügyetlenül,
a gyermekéveink homokra váltak,
omolva rá megannyi bánat ül.
Hiába nagybetűs kaland az élet,
ha jéghideg falán szorong a lélek.
4 hozzászólás
Kedevs Imre!
“Mivé fakult a szép mesék csodája,
csupán a szörnyeik maradtak ím,”
Nagyon igaz és nagyon fájdalmas!
Gratulálok!
Barátsággal:sailor
Szép napot!
Kedves sailor.
Örülök, hogy tetszett.
Barátsággal, Imre
Kedves Imre! Remélem, hogy az álmaink még megmaradnak, azokat senki soha el nem veheti! Ennek ellenére valóban sokan szorongunk! Barátsággal. santiago
Kedves santiago.
Nehéz ügy ez, de hát mi tettük azzá.
Köszönöm, hogy elolvastad.
Barátsággal, Imre