gondolati körökbe és pörögve
vetít képeket.
Így gubbasztok a fotelben
törökbe.
S bár már rámjött az álom,
szemem nyitva és az
elalvást várom.
Gerincem görnyedt, fejemet
lehajtom, tágrazárt ajkam is
a világra tartom.
Könnyűnek érzem magam
s kiszolgáltatottnak.
Most nehezedik a szemhéjam,
a gerincem már nyikorog,
a nyakam elkezd fájni és
bennem egy kisgyerek toporog,
szól, hogy fel kéne állni.
Majd az ágyamra nézek s
hirtelen felállok.
Szememre sötétség,
egy pillanatra leállok,
már esek is össze,
de megkapaszkodom,
s magamat már
szedem össze.
Jó. Elmúlt, vége,
már látok.
Elindulok ágyam felé.
A lábaim nehezek
így előrefelé.
Elgémberedve mászok
az ágyba,
s pihenésre várva
csapom le fejemet,
puffan a párna,
éltem ma eleget.
4 hozzászólás
Nekem tetszik. Most ugyanez kicsit spiccesen már extrém sport :). Jó tanács aludj ott ahol tudsz…
Szia Londonman!
Örülök hogy erre jártál!
J.
Törökülés a fotelben és a többi kép is de ismerős.
A búgócsiga lassul, majd oldalára dől, és elpihen. Elalváa előtti fáradt pillanatok. "…Elalszol. Pillád hosszú árnya lebben…"
Tetszik ez a vers!!!
-én
Szia Bödön!
Átérezhető szerintem is… Örülök hogy tetszik a vers!