Pillecukrot harapott az éj,
rothadt sütőtökök között
magát marcangolta a kéj.
Pöttyös pizsamába öltözött
kitágult pupillák, lehányt
hokedlire szórták avas
keksszel körített teám,
nem volt sok érte egy garas.
Vihar jön majd, havas, szeles,
érzem csontjaimban a fagyot,
Manci is a ló, a kehes,
nem falja a zabot vakon,
üríti a zsigereket,
elhasználódik a vagyon.