Annyira tüneményes a felejtésed. Megmosolyogtatott. Ne értsd félre! Nagyon tetszik.
Egy jó tanács, vagy megfogadod vagy nem. Szerintem ilyen szösszenetnél elhagyhatnád a központást és csupa kisbetűvel írhatnád a közlendődet. Megtöri versed lendületét az a sok vessző, elvonja a figyelmet a velejéről. Annyira felesleges a végére a felkiáltójel is.
Ugye nincsen harag, mert okoskodtam?
Szeretettel gratulálok: Noémi
Ui. avagy kérés : szívesen lennék az ismerősöd. Privátban írok.
Kedves Edit!
Igen, ez olyan, mint mikor a rossz hírt kéne lájkolni, igaz?
Annyira édes, ahogy kivágod magad ebből a lehetetlen helyzetből!
Bevallom neked, hogy mikor, már írok róla, nem nem is olyan nagy az szenvedés.
Amióta írok, lerövidültek a szenvedéseim, s a végén ott van a mű!
Azt már nem veheti el tőlem senki.
Legalábbis remélem!
Köszönöm szépen a gratulációt! A bravót különösen.
Szeretettel:
Ildikó
Szia Ildikó! 🙂
Lefelé is sandítottam, csatlakozom Noémi véleményéhez.
Bennem ez a vers nagyobbat üt, ha figyelmen kívül hagyom az írásjeleket. A 3. sort kétfelé törném, szerintem úgy hatásosabb lenne.
Maga a tartalom tökéletesen érthető, átélhető, mondhatnám, hogy fájdalmas is, de az írásjelek modorossá teszik.
Nem könnyen írok ám ilyen véleményt, mert nagyon kedvelem a klasszikus verselést és a helyesírási szabályokat. 🙂
Ami nagyon tetszik még a versben, az a cím és a tartalom szöges ellentéte.
Belsőben is szólok.
Írj sokat, életigenlésed dicséretes és tanulandó. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Köszönöm hogy itt jártál, véleményt alkottál, és megosztottad velünk.
Nagyon boldog vagyok, hogy tanultam valamit, amit most kipróbáltam, s ha kell, majd alkalmazni tudok.
Az elismerésedet a versért, külön köszönöm, a annak külön örülök, ha versélményben tudtalak részesíteni.
Szeretettel:
Ildikó
Kedves Ildikó! Én ahogyan érzem és akkor ahogy kijön belőlem úgy írom le, mint most itt Te is. Nekem így jó! Tömör. lényegretörő, sokatmondó szösszenet. gratulálok. Éva
Látom, ez már a javaslatokhoz igazított változat. Alázatod a nagyságod. És még valami: "amióta írok, lerövidültek a szenvedéseim" – idézet a szerzőtől. Sajátos viszonyod az élettel (mondhatnám) haláli. 🙂
14 hozzászólás
Kedves Ildikó!
Annyira tüneményes a felejtésed. Megmosolyogtatott. Ne értsd félre! Nagyon tetszik.
Egy jó tanács, vagy megfogadod vagy nem. Szerintem ilyen szösszenetnél elhagyhatnád a központást és csupa kisbetűvel írhatnád a közlendődet. Megtöri versed lendületét az a sok vessző, elvonja a figyelmet a velejéről. Annyira felesleges a végére a felkiáltójel is.
Ugye nincsen harag, mert okoskodtam?
Szeretettel gratulálok: Noémi
Ui. avagy kérés : szívesen lennék az ismerősöd. Privátban írok.
Kedves Noémi!
A szenvedés hozta ki belőlem.
De milyen jó, hogy van a világon szenvedés!
Még a végén barátok leszünk!
Szeretettel:
Ildikó
U.i.:Írj nekem privátban is!
Kedves Ildiko!
Nagyon jól kihangsúlyozott itt a ´felejtös´!
"Szavakba fojtlak,
elpazarollak,"
Gratulálok.sailor
Köszönöm Sailor!
Örülök nagyon, hogy itt jártál!
Szeretettel:
Ildikó
Ildikó!
Írhstnám, hogy gratulálok meg hogy maszlag sallang…de a szenvedéshez gratuláljak?
Ajjjjajj de jól tudsz szenvedni…hát nemmm!!!!
Vagyis, de……szóval az van, hogy ez a vers tômörségében marha jó …már bocsánat,benne van minden amit gondoltál erről a dologról.
…….és tényleg nem gondoltam volna, hogy a kínhoz grtulálok, de..
Bravo!!!
Pussz Edit
Kedves Edit!
Igen, ez olyan, mint mikor a rossz hírt kéne lájkolni, igaz?
Annyira édes, ahogy kivágod magad ebből a lehetetlen helyzetből!
Bevallom neked, hogy mikor, már írok róla, nem nem is olyan nagy az szenvedés.
Amióta írok, lerövidültek a szenvedéseim, s a végén ott van a mű!
Azt már nem veheti el tőlem senki.
Legalábbis remélem!
Köszönöm szépen a gratulációt! A bravót különösen.
Szeretettel:
Ildikó
Olvasgatom,
nem egyszer…
ha ilyen "szavakba" fojtod
tuti nem lesz feledés
Kedves Andi!
Jót nevettem a szellemes hozzászólásodon!
Mindig le tudsz leplezni magam előtt, ezt díjazom!
Szeretettel és vidáman:
Ildikó
Szia Ildikó! 🙂
Lefelé is sandítottam, csatlakozom Noémi véleményéhez.
Bennem ez a vers nagyobbat üt, ha figyelmen kívül hagyom az írásjeleket. A 3. sort kétfelé törném, szerintem úgy hatásosabb lenne.
Maga a tartalom tökéletesen érthető, átélhető, mondhatnám, hogy fájdalmas is, de az írásjelek modorossá teszik.
Nem könnyen írok ám ilyen véleményt, mert nagyon kedvelem a klasszikus verselést és a helyesírási szabályokat. 🙂
Ami nagyon tetszik még a versben, az a cím és a tartalom szöges ellentéte.
Belsőben is szólok.
Írj sokat, életigenlésed dicséretes és tanulandó. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Köszönöm hogy itt jártál, véleményt alkottál, és megosztottad velünk.
Nagyon boldog vagyok, hogy tanultam valamit, amit most kipróbáltam, s ha kell, majd alkalmazni tudok.
Az elismerésedet a versért, külön köszönöm, a annak külön örülök, ha versélményben tudtalak részesíteni.
Szeretettel:
Ildikó
Kedves Ildikó! Én ahogyan érzem és akkor ahogy kijön belőlem úgy írom le, mint most itt Te is. Nekem így jó! Tömör. lényegretörő, sokatmondó szösszenet. gratulálok. Éva
Kedves Évi!
Köszönöm hogy így teszed.
Szeretettel:
ILdikó
Kedves F.H.!
Látom, ez már a javaslatokhoz igazított változat. Alázatod a nagyságod. És még valami: "amióta írok, lerövidültek a szenvedéseim" – idézet a szerzőtől. Sajátos viszonyod az élettel (mondhatnám) haláli. 🙂
Szeretettel: Laca 🙂
Köszönöm, kedves Fekete Sas!
Tudod, nem könnyű annak, aki rendelkezik a megalázottak gőgjével.
Én is a jó szóra ugrom.
Örülök hogy itt jártál!
Szeretett: F.H.