zöld mosoly terül a dombokon,
ábrándos hajtások lesnek a nyárra,
kisímul redőzött homlkom.
Nézek szépséges táguló világba,
örömkönny borítja két szemem,
tudom, hogy vársz s Te érzed: várlak,
egymáshoz simít a végtelen…
Fények ülnek
By dreamingzöld mosoly terül a dombokon,
ábrándos hajtások lesnek a nyárra,
kisímul redőzött homlkom.
6 hozzászólás
Kedves dreaming!
Igazán nagyon tetszik!
A befejezés überelhetetlen…
"egymáshoz símít a végtelen…"
Kedves Évi!…
Mindig csodálom csodás szerelmes verseid…
Gyönyörű ez is és a befejezés fantasztikus!
Elismerésem…
UI: a "homlokom-"ból, kimaradt egy o betű…:)
Szia…Lyza
"ábrándos hajtások lesnek a nyárra,"
Ez a sor a kedvencem. Nagyszerű kép, szinte látom is.
Kedves dreaming!
Nagyon szép, reménnyel telt szerelmes vers. Tetszik a kép, mellyel megjelenítetted ezt az érzelmi állapotot. Kedvelem lágy és dallamos verseidet.
Szeretettel: Zsóka
Nem is tudom mit mondjak rá. Szép érzelmekkel teli vers, talán egy kicsit lehetne hosszabb, de mindenesetre olyan vers, ami most így tavasz vége felé könnyen megérinti az embert.
Szeretettel: Oratus
Szia dreaming!
Ez igazán szép lett! Olvasás közben magával ragadja az embert… a szerelem…
Örülök, hogy olvastam!
Szeretettel: Falevél