Tisztelt Hölgyem!
A tapintatlan zavarásért szíves elnézését kérem,
A rám áldozott idejét viszont sajnos meg nem térítem!
Sőt, nyomatékkal fölszólítom Önt:
Fizessen!
De ne halogassa kérem,
Nagyon siessen!
Hogy miért?
Azt én Önnek most nyomban, itt ecsetelem,
Dőljön hátra addig bent, a kereveten!
Eszem ágába sem jutott, hogy Kegyed felbosszantsam,
A vészharangot ellenben ideje megkongassam!
Először is:
Ön a kezdetektől szinte mindent rosszul csinált,
S azóta se hozta rendbe ezt a súlyos hibát!
Egy árva szó nélkül hagyta el a szülői házat,
Gyorsan messze szállt visszhangja az anyai áldásnak!
Róluk onnantól fogva tudomást sem vett,
Másnak lényükről még csak utalást sem tett!
Megrögzötten kerülte a gyűlölt iskolát,
Csellengéssel töltötte a teljes kiskorát.
Bűntársakhoz szegődött, az utca volt az otthon,
Egyik reggel Budapest, majd másnap este Sopron.
Alkohol és cigaretta csalta korán kelepcébe,
Züllöttség és önpusztítás lett mindennek eredménye!
Élvezettel gyötörte a kisebb pajtásokat,
Elárulta később a régi, jó bajtársakat!
Az út ettől kezdve már egyedül vezetett,
Bár állítása szerint sok férfit szeretett!
Egy ideig kihasználta őket, majd mindet elvadította,
Egyszer teherbe is esett, ám magzatát gyáván eltaszította!
Hogy tudott-e Ön erről? Kissé kétlem!
Már drogfüggő volt akkor, de nem vétlen!
Megismétlem, Hölgyem:
Kérem, fizessen!
Kell, hogy valaki Önnek még hihessen!
Elkövetett már számos fájdalmas vétséget,
Én mégsem kívánok Önnek mást, csupán szépséget!
Megbánta-e a múltat?
Hajlandó-e szembenézni a jövővel?
Óhajtja-e az újat?
Vagy beéri talán a beteg csömörrel?
Tudja, a leggyalázatosabb bűn az elzárkózás,
Ha többé nem változik meg, Önben nincs megrázkódás!
Ha beismeri, hogy tévedett, s nyit az emberek felé,
Megértheti egy szerető szülő hívásának jelét!
Igen, a Kedves Édesanyja már régen megbocsátott,
Ki megbánta, hogy Önre harminc éven át nem vigyázott!
Ön nem kereste,
Ő mégis le tudta nyelni a keserű bosszút!
Ön elfeledte,
De ő bámulatos módon sose vette rosszul!
Mindig úton volt Önhöz, most végre megtalálta,
Fizessen azzal, hogy szereti, s térjen vissza a családba!
Fizessen, de higgye el, nem kell a pénze,
Csak azt, hogy szeretik, vegye végre észre!
E levélben nem kínálok mást, csak kettőjüknek némi orvosságot,
Emellett kívánok felhőtlen s örökké tartó, nagy boldogságot!
14 hozzászólás
Szia Tamás, elég érdekes de jó a téma és a vers is jól sikerült, gratulálok
Üdv.
Kedves Tamás!
Mindig szivessen, és örömmel olvasom ötletes verseidet. Mert, mint mindannyian tudjuk,
nem mindig a vers megirása a nehéz, hanem az ötlet, amire mi azt mondjuk Ihlet, vagy mikor a Muzsa megcsókol. Azt gondolom, te elég jól tudsz vissza csókolni, mert sürün meglátogat, kapsz szép jólható csókokat, amelyeket a verseidböl, ki lehet olvasni. Ez a versed is, egy unikum, már azt is lehetne mondani, tipikus Tamás vers, érdekes, változatos és egy roppant időszerő téma, tudott leirása. Sok szónak is egy a vége: Kitűnő.
üdv Toni
Kedves Uram!
Tapintatosan zavarom, tetszett a verse!:-))
Üdv:Marietta
Kedves aphrodite, Toni és Selanne!
Köszönöm szépen a kedves hozzászólásokat!
Az ötlet bár mindig megvan, a minőségi írás nem mindig sikerül.
Sajnos az osztályzatokból is látszik.
Egy kritikusom azt mondta, túl szárazak és unalmasak a műveim, és egyet kell vele értsek, mert már én is sokat gondoltam erre.
Próbálok színt vinni az egészban, szeretnék a tartalom, a forma és a színvonal szempontjából is értékeset alkotni.
Bár így is lezs, akinek nem fog tetszeni.
Örülök, hogy nektek tetszett.
Köszönöm!
Üdv.:Tamás
Kedves jerrynostro,
nem tudom mit írjak, csak ámulok és bámulok… Szerintem ez lett az egyik legjobb írásod. Talán másnak más a véleménye, de engem megdöbbentett, hogy minden versszak máshogy jött ki, mint amire számítottam. Nem szeretem az olyan műveket, amiben némi olvasás után végig tudom, mi fog történni… Az olyanokból pedig elég sok van. De ezzel megfogtál. Elismerésem
Üdv. Tyrael
Köszönöm Tyrael!
Nekem már mondták, hogy unalmas verseket írok, ezért is akartam egy kicsit váltani.
Jó, színvonalban ez se veri ki a biztosítékot, de más lett, mint a többi!
És többé nem lesz két egyforma írásom, nagyon törekszem rá.
Köszönöm, hogy írtál, szívesen látlak továbbra is!
Üdv.:Tamás
Kedves Tamás!
A megbocsátás erény, főleg annak, aki meg tud bocsátani!
Tanulságos a versed tartalma!
Szeretettel: Noémi
Köszönöm szépen, Noémi!
Kedves jerrynostro!
Ezt a versedet többször végigolvastam és hát… lenne pár észrevételem:
– hivatalos fizetési felszólításnak indul a vers, ezért nem értem a "kend" megszólítást az 1. versszak vége felé… bár ez csak szőrszálhasogatás 🙂
– "Átok volt rövid visszhangja az anyai áldásnak" – 2. versszak 4. sora, amit sehogy sem tudok értelmezni… ez lehet persze a saját hülyeségem is, de a barátom sem értette, hogy kerül oda…
– "Egyik reggel Budapest, a másnap este Sopron" – azon kívül, h az "a" nem kell oda, ez egy töltelék-rím…csak kiegészítő sornak van ott, ami túlzottan szemet szúr 🙁
– "Elkövetett számos fájdalmas vétséget,
Mégsem remélek Önnek mást, csak szépséget!" – ez a két sor (4.versszak 4-5. sor) is sandít…szépséget remélni…hát nem tudom….
– "Önben nincs megrázkódás" – ennek sincs értelme, esetleg "megrázkódtatás"
ugyanis a Pallas Nagylexikon ezt írja a "megrázkódás"-ról: "(commotio), a külső mekanikus erőnek az a hatása a szervezetre, mely az erő hatása helyétől távol jelentkezik a nagyobb testüregekben levő szerveken. Leginkább az agyvelőn érvényesül ütődések, esések v. ütések után, mint agyvelőrázkódás (l. Agyvelő)."
– "Ki önre harminc éven át úgy vigyázott!" (6. versszak 2. sor) – hogyan vigyáznak valakire, aki klisészerűen minden lehetséges bűnt elkövet 30 éven keresztül, közben pedig tönkre teszi magát?!
Még volt egy-két dolog, de azok már elhanyagolhatóak…. ha ajánlhatok valamit (bár nem vagyok költő és még rengeteget kell fejlődnöm az írásban), próbálkozz kötöttebb formákkal (szótagszám, időmérték stb.), hátha akkor egy kicsit jobban rendszerezni tudod a gondolataidat és segít csiszolni a mondanivalódat. Maga az ötlet nem volt rossz…csak túlságosan szabadjára engedted a gondolataidat…és azért a szabad vers nem teljesen erről szól…
Remélem nem raboltam sok idődet ezzel a negatív véleménnyel, csak hát valakinek néha a "piszkos munkát" is vállalnia kell. Fel a fejjel, alkoss tovább!
Medve voltam.
Kedves medve!
Köszönöm szépen az észrevételeid.
Szeretem, havalaki képes őszintén bírálni.
Én nem néztem a Nagylexikont, miközben írtam a verset, tehát előfordulhatnak értelmezési hibák, már csak azért is mert nem mindenki értelmez úgy e modatot vagy egy szót.
A vigyázni szó itt inkább elvont értelemben használatos, én is sokat gondolkodtam azon, hogy ki kellene javítani, valójában az emlékére vigyáz, vagyis nem felejtette el.
Persze egyet értek veled, hogy sokhelyütt sántít, ezekre a továbbikaban ügyelni fogok és lehet hogy később a versen is változtatni fogok.
Köszönöm a rézletes kritikát és az áttekintést.
Üdv.:Tamás
Kedves Tamás!
Élvezettel olvastam végig, nagyon megragadott.
Csodálatosan fejtetted ki magad, hatalmas vers lett!!!!!!!!
Üdv:
Nairi
Köszönöm szépen, kedves Nairi!
Üdv.:Tamás