Ahol a szelek sírnak,
ahol a vaksi csillag
hunyorog csak a zord tetőn,
ahol úgy röpül az idő
mélység és magasság fölött,
mint kilőtt parittyakő,
ahol a sas sem köröz már,
hisz oly kopár a táj,
egy árva madárfiat se találna,
s a gödölye helyén is
csak a vén hegyi móc sírja áll
meg némi havasi gyopár,
mit elmenőben felejtett ott a nyár.
Valahol messze nyirettyűt nyű a bánat.
A barlangban mordul rá
a mérges anyamedve,
szoptatva a bumfordi pulyákat.
Fogarasi-havasok
By szilkati