Esküdni kéne.
Égre-földre.
A virágnak
feláll a szőre.
Istenuccse!
Van egy házam,
otthonom¬,
egy pillanat
és számolom.
Mi legyen még?
Ami megvan
az épp elég.
Lángra kap
a fehér lap,
duzzog tenger,
bárka fenék
megfeneklik,
fennakad.
Kérdést legel
fehér ló,
lelke lelkes
legeslegjobb házaló.
Karám, kengyel, zabla,
mit neki?
Megülheted,
pőrén élvezi.
A szomszéd neje,
istenuccse
szép asszony!
Szemed fényén
végignézhetsz
magadon.
Benne izzadsz,
beléd bújt
az öröklét.
Istenanyánk
harmadnapon
velünk légy!
8 hozzászólás
Kedves eferesz!
"Van egy házam,
otthonom¬,
egy pillanat
és számolom.
Mi legyen még?
Ami megvan
az épp elég."
Nagyon jó hozzáállás!
Az elégedetlenség sokszor betteggé tudja tenni a személyt!
Gratulálok
Szeretettel:sailro
Szép napot!
Kedves sailor!
Valóban így van. Ez számomra kardinális kérdés. És mégis: hol tartana az emberiség, ha megelégedett volna sorsával? Nem lenne fejlődés? A Jóisten is minden teremtési nappal szintet lépett. 🙂 Hogy a hetedik napon befejezte volna művét, nem hinném, hiszen a teremtés minden pillanatban ott van.
Szeretettel szép és áldott ünnepeket kívánok!
Szinte dúdoltam a sorokat.
Kedves koko!
Majd legközelebb menni fog.
🙂
Köszönöm, hogy itt jártál.
Szeretettel: Szabolcs
Kedves Szabolcs!
Nem is kell ennél több 🙂
Tetszett.
Szeretettel Zsu
Kedves Zsu!
Köszönöm szépen.
Áldott húsvétot!
🙂
Így van!
Nagyszerű, dallamos verset írtál.
Köszönöm, hogy olvashattam.
Szép tavaszi napokat kívánok, jó egészségben:
Zsuzsa
Kedves Zsuzsa!
Köszönöm. 🙂 Viszont kívánom a kívánságot.
Szeretettel: Szabolcs