Gondolatok…
Futnak a nappalok, cammognak az éjszakák,
Néhány boldog óra, csókok, vad ölelések,
Utána búcsú, s marad az álmok végtelenje!
Létezünk, vagyunk, vágyunk az elérhetetlenre,
Keressük a boldogságot, s ha megleltük végre,
Kicsit belehalunk, s nem lehet a miénk örökre!
Majd egyszer! remélünk, hiszünk, bízunk benne,
Addig beérjük annyival, amennyit kaphatunk,
Szeretünk, s menekülünk az álmok csendjébe!
4 hozzászólás
Kedves Gyöngy
Szép gondolatok, persze egy gyöngy maga is nagyon szép és az életkora még szebbé teszi. Gratulálok, várom a további nemes gondolatokat is, sok örömet jelent számomra.
Szeretettel:Viema
Köszönöm 🙂
Szia!
Nagyon szépre sikeredett vers, főleg a második versszak fogott meg, bár talán az utolsó sorban inkább a ‘mert’ kötőszót használtam volna. Mégegyszer, nagyon szép vers lett!
Sciona
Sciona nagyon köszönöm, hogy olvastál. 🙂