Ereimben érzem gyökereim,
ragaszkodom hozzá, nem eresztem.
Hol tudom, gyógyítgatom sebeit,
ha nem lelem, nyomába eredek.
Köröttem a kertem, termő földem
az enyém, akkor is, ha zord, s kegyes.
Itt élek, és halok bölcsen, csöndben,
hiszen számomra szerfölött becses.
Ez a kies föld életet adott:
magot fútt és felnevelt sok ifjat.
Hatalmas örökséget ránk hagyott,
számadásunk érte sosem tikkad.
2 hozzászólás
Kedves Zsuzsa!
Sikerült nagyon szépen kifejezned a:”Gyökerek” et
Gyökereidet:
“Itt élek, és halok bölcsen, csöndben,
hiszen számomra szerfölött becses”
Grtulálok!
Legyen szép napod:sailor
“Itt élek, és halok bölcsen, csöndben,
hiszen számomra szerfölött becses.”
Én is így érzek, ezért megértéssel és tetszéssel olvastam soraid.
Szeretettel: Rita 🙂