Izzó lávaként hömpölygött az élet,
bár a láva szürkés hamuvá lett,
a fájdalom kabátja vállamra lelt,
mély sebeket ejt, érintése éget.
Hirtelen halovánnyá vált egy lélek,
alagútból keresve fényt és kiutat,
de rideg rettenet jár át, jól mulat,
félszeg pillantása semmibe réved.
Sérült szárnyakkal menekül egy árva,
magára maradva gyönge madárka,
hitet vesztett bolyongó szél viszi el.
Majd ha egyszer pihegve szárnyát tárja,
öleld magadhoz, hisz szíve még tárva,
szeretetért koldul színtiszta hittel.
22 hozzászólás
Szia Zsu! Szépen megkomponált vers, jók sz összecsengések. Engem csak egyetlen kép zavar egy kicsit. A sarat dagasztó madárka nem annyira életszerű. A madár többnyire repül, nem a földön jár:) Szeretettel üdvözöllek: én
Szia Laci !
Amint az láthatod és olvashatod, javítottam is, köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmem.
Köszönet a kedves szavakért is 🙂
Szeretettel: Zsu
Kedves Susanne!
Nagyon szomorú a versed.
Most még lehet, hogy gyenge a madár, most még lehet, hogy nem tud repülni, de a madárnak nem a földön a helye, egyszer újra repülni fog és nem száll le többet, csak bízzon magába az a madár.
Nekem mint szonett is tetszett.
Üdv: harcsa
Kedves harcsa !
Igazad van, előbb-utóbb szárnyra kél az a madárka, köszönetem kedves szavaidért,
örültem neked,mint mindig.
Szeretettel: Zsu 🙂
Csodálatos, drága Zsu.
Most, hogy egy ideig nem olvastam a verseid, érettebbnek, tisztábbnak érzem őket.
Ez is nagyon tetszik. Gratula!
Ölelés
Ida
Kedves Ida !
Nagyon szépen köszönöm kitartó figyelmedet és kedves szavaid 🙂
Ölelésem: Zsu
Fájdalom, egy lélek fájdalma reménykedik a versedben kedves Zsu!
Remélem, hamar elszáll.
Szeretettel olvastalak: Ica
Kedves Ica !
Én is nagyon remélem, köszönöm figyelmedet.
Szeretettel ölellek: Zsu
Hú, ez nagyszerűen sikerült! Bravúros! Üdv: én
Köszönöm Laci, végül is Neked köszönhetem, nem volt nehéz javítani, rávilágítottál amit
elhibáztam:)
Szeretettel: Zsu
Kedves Zsu!
Nagyon szép szonettet írtál.
Gratulálok!
puszi
Anikó
Kedves Anikó !
Köszönöm szépen az olvasást és a gratulációt 🙂
Szeretettel: Zsu
Átérezhető szonett, szép ez a költői kép: "a fájdalom kabátja vállamra lelt,". 🙂
Köszönöm kedves szavaid 🙂
Szeretettel: Zsu
Csodálatos ez a szonetted, kedves Zsu!
Az első tercinában egy kicsit sántít a második sor. Tudom, hogy ez már így marad, de szebben hangzana a
"magára maradt, törékeny madárka,"
Szeretettel: dodesz
Nagyon szépen köszönöm kedves dodesz 🙂
Igen próbálgattam a szonetteket is, még nem adom fel 🙂
Szeretettel : Zsu
Szia!
Örömmel olvastam ezt a versed is. Nagyon szép!
Majd ha egyszer pihegve szárnyát tárja,
öleld magadhoz, hisz szíve még tárva,
szeretetért koldul színtiszta hittel.- ez a kedvencem! üdv hundido
Szia kedves hundido 🙂
Régi már nagyon, betegség után még nem írtam szonettet, de eljön majd annak is az ideje 🙂
Köszönöm kedves szavaid 🙂
Szeretettel: Zsu
Nagyonszép gondolatiságú szonett. Gratulálok:B:)
Kedves Barni 🙂
Köszönöm őszinte soraid és látogatásod.
Szeretettel: Zsu
Kedves Susanne! Nagyon szép versed szeretettel olvastam. Éva
Drága Évike !
Nagyon szépen köszönöm kedves szavaid és a belső levelet is 🙂
Szeretettel és öleléssel : Zsu