Ha úgy akarnád, hogy
legyen sötét az éj,
mind a tíz körmömmel
kaparnám le a holdat
meg az összes csillagot az égről.
S hogy csönd legyen, föltartott
kezemmel csitítanám el
a varjak károgását.
Hideg van. Hogy ne fázz,
szememből csiholnék
tüzet neked.
A hajam lobogása
mellém melegítene, hogy
megint szeressünk élni.
És akkor fenéken rúgnád
az összes észszerű holnapot,
hogy csak a ma maradjon
meg nekünk.
Foglalt helyünk
a végtelen téridőben.
Ha
By szilkati
2 hozzászólás
Nagyon szép vers. Gyönyörű képekkel.
Ha valaki így tud szeretni, akkor ott már nem lehetne több ha.
Ha-lmozottan
Ha-tásos
Ha-tározottan
Ha-lálos
Remélem az értékelésem nem tűnik ha-bók-osnak, mert nem annak szántam, hanem valójában ha-bók-nak.
Kedves Flow!
Köszönöm az ötletes értékelést. szerintem minden kapcsolatban van egy kis ha, egy kis bók meg egy kis habók is. Üdv: Kati