Ha egyszer úgy érzem,
hogy többé nem fáj már,
álmatlan éjszakák
sötétje rám nem vár,
s bennem a gondolat
jajdulni nem készül,
idegek játéka
lelkemnek nem feszül…
Talán majd csak akkor,
akkor gondolkodom,
addig a fájdalmam
csendesen ringatom.
4 hozzászólás
Kedves Judit!
Igen, van olyan fájdalom, mely sokáig velünk van, ha akarjuk, ha nem. Próbálunk nem gondolni rá, de egyszer hidd el elviselhetővé válik. És akkor már merünk gondolkodni.
Elgondolkodtató, szép verset alkottál.
Gratulálok hozzá!
Szeretettel: Zsóka
Kedves zsóka, nagyon köszönöm!
Szeretettel, Judit
Kedves Judit!
Nagyon szép, kifejező alkotás!
Gratulálok!
Ölellek: Lyza
Kedves Lyza!
Örülök, hogy újra látlak és köszönöm, hogy olvastad!
Szeretettel, Judit