Szeretnék fa lenni dús levelekkel
évekkel a törzsemben, nyugvó érzelmekkel
adni még többet magamból, adni hűs árnyékot
végig nézni millió gyermek játékot.
Kik még önfeledten gondtalan élnek
a jövő sötét árnyékától még nem félnek.
Ősszel ledobni sárgult ruhámat a földre
nézni, ahogy az avar öleli, gyökereim körbe.
Télen a hó befed, hűti száraz ágaim
elalszok, s mint a kőszobor, őrzöm álmaim.
Tavasszal, hűs, friss szellő simogat
rügyet fakaszt, madárdal hívogat.
Nyújtózkodó ágaim zöldbe borulnak
kis emberkék újra a lábamnál guggolnak.
Ölelik törzsem, s játszanak, nézem
felmásznak ágaimra, épségüket féltem.
Szeretnék fa lenni, Ezeréves fa
kinek a történelemben ott az illata.
9 hozzászólás
Gyönyörű képeket festesz a “fa” életéről! Ilyen fának lenni jólehet, alatta jó, lehet.
Bocs a kritikáért, de én úgyérzem, egy igekötő kilóg a versből, szerintem a “felmásznak” helyett elég lenne,- másznak.Igy jelentése megmaradna, és a ritmusa jobb lenne.
Örülök, hogy olvashattam; Dóra
Kedves Krisztina!
Nem csalódtam Benned!
Köszönöm, hogy olvashattalak!
Még sok ilyen szépet szeretnék Tőled!
Szeretettel,
Zsolt
Köszönöm neked zsolti, hogy olvastál, ez nagyon jól esett!Szeretném, ha még hosszú ideig felváltva olvashatnánk egymás művét, és nagyon várom a következő alkotásod!
Szeretettel:Kriszti
Köszönöm Dori, és a rimmel kapcsolatban, így utólag olvasva, igen, meglehet igazad van!
Szeretettel.:Kriszti
Kedves Krisztina gratulálok csodaszép versedhez.
Kedves Krisztina én itt ámuldoztam csodaszép versednél, Te addig épp nálam jártál.Ez a telepátia. Köszönöm. baráti öleléssel üdvözöllek. Györgyi
Köszönöm neked Györgyi, hogy figyelsz rám.Nagyon jól esik.Én ezt telepatikus törődésnek érzem, amire nagyon nagy szüksége van az embernek.
Baráti ölelésem:Kriszti
Kedves Krisztina! Több versedet is elolvastam. Ennél most megállok és kifejezem tetszésemet. Gratulálok. Üdv.: Túri I.
Kedves Imre!
Nagyon köszönöm, jól esett!Én is sokat olvasom a verseid!És a párom is!
Szeretettel:Kriszti