Ha tehetném! Csak veled lennék,
Ha tehetném, a legboldogabb lennél!
Ha tehetném, mindenben segítenék,
Ha tehetném, örökké boldog lennél!
Ha tehetném, nem lennének gondok,
Ha tehetném, csak veled lennék boldog!
Ha tehetném, megszünne az idő,
Ha tehetném, élne minden szülő!
Ha tehetném, boldog lenne minden élő,
Ha tehetném, unokám védeném, míg felnő!
Ha tehetném! Csak veled lennék,
Hisz e kérésbe minden belefér!
Légy velem s én veled,
Karod a karomban s szívem veled!
Add meg nekem sorsom, hogy boldog legyek,
Mert érzem, csak te, csak te vagy, kivel boldog lehetek!
1 hozzászólás
Most engem biztos nem fogsz szeretni, de nekem nem tetszett ez a vers. Nem szeretem, ha majdnem minden sor egyformán kezdődik, mert a kívánt hatást, hogy felkeltse az érdeklődést, sőt, fokozza, a sok ismétlés lerombolja, szerintem. Nem tudom, hogy a te versedre írtam-e ezt már, de mos "dezsavü"-m van, mert a múltkor már írtam egy ilyen vershez ezt és nem szeretem ismételni magam 🙂
Törekedj az egyediségre, kerüld a sokszor ismételt közhelyeket!
Hanga