Ha tündér lennék,
mindig csak jót tennék.
Az emberek arcára mindig
mosolyt csalnék.
Szeretrnék repülni,
Pillangók hátára ülni.
Bejárni a világot,
Varázsolni vidámságot.
Ha tündér lennék,
falevél hátára ülnék,
eljutnék messzire,
talán a világvégére.
Ha tündér lennék,
mindig csak repülnék,
a gyerekeknek
boldogságot hoznék.
Virágról-virágra szállnék,
finom mézet kóstolgatnék.
Az arcomon derü ragyogna,
s az egész világ talán boldog volna….
2 hozzászólás
kedves vers 🙂 mosolyt csalt az arcomra, most csak az érzelmi oldalát írtam, valahogy ez esik jól.
Nola
Persze jól esik, csak semmi új ráadásul ragrímekkel végig.
Üdv