Százak készek a halálra.
Vérben fürdenek ma,
Utolsó útjuk a Pokol gyomrába,
Ím elérkezett.
Rohamot fújnak a vezérek.
Menetlejen a Halál!
Fegyverét húsba vágja,
Ki most mellettünk áll!
Előre!
Testvérekért, elvekért,
Vérünkért, családunkért,
Földünkért, életünkért
s a dicső halálért!
Állj elém és állíts meg!
Lehet nem érted,
A kockát nem mi dobtuk.
A döntés nem a miénk volt,
De most ez már a mi dolgunk.
Vagy elveszünk vagy elvesznek velünk.
A gyengék reménykednek,
Aki erős most feláll.
S ha öregen is,
De kardja vérre vár.
S hangja ősi emlékekkel felkiált!
"Bíbor mezőkön haláltánc,
Végső búcsú, s imádtág,
Az egy igaz Istenhez,
Aki Én vagyok, nem más!"
1 hozzászólás
Háború…
Folyton csak ez megy.
Olyan mintha egy szerepjátékot játszanál a kis játék-katonákkal és Istent játszasz! Holott komoly dolog és Tényleg te vagy isten, hisz eltörölheted őket… de akkor vajon miért nem teszed? – merengető a versed. Köszönöm.