Augusztus volt, mikor ideért Árpád,
s a szelíd avarokkal békét kötött.
Letelepedtek e szép országot látván
– nagy sík vidék a Kárpátok között.
Nem örült mindenki, jött nagy hadsereg
a magyarok ellen, s Pozsonynál a harc
három napig is eltartott, mire
szétverte őket harmadannyi magyar.
Teltek az évek, s a századok gyorsan,
s bár vesztünk akarják sokan, itt vagyunk,
táltosok jönnek a Hadak Útján újra,
s ha harcolnunk kell, hát harcolni fogunk.
A Tejúton jöttek őseink e földre,
s tejjel mézzel folyó tájain lakunk,
nyelvünk e bolygó legősibb beszéde,
nyelvünkben, s lelkünkben összetartozunk.
3 hozzászólás
Nagyon szép hazafias vers!
Gratulálok!
Barátsággal Panka!
Szép vers, tetszik.
Szeretettel: Rozália
kedves András!
Igy a Szent István napra is remek köszöntő a versed. Tetszik a hazafias érzéseid megnyilvánulása.
üdv
Szellő