Már csak a hajnali csillag ragyog az égen,
Pirkadatjelző tündöklő fény.
Ím derengőn nyílik a keleti légben,
Hasadó hajnal az ég peremén.
Uszályi lebegnek karcsú fellegeknek,
Mind fátyoltánc gyanánt életre kél.
Kelyhei merengnek hűs harmatcseppeknek,
Hamvaszöld mező még remeg, alél…
Enyhe pára leng a tó tükre felett,
Gyengéden rebbenti pitymallati szél.
Hajnalcsillag képe a vízen megremeg.
S a foszló sötétség titkokról mesél.
És hasad a hajnal keleten pirulva,
Vérvörös új Nap festi az eget.
Immár a természet pompába virula,
Ura nagy szavára, aki érkezett.
Mint méltóságának hatalmas terhével,
Tűzlabda gyanánt kel fel a Nap.
Csodás világunknak hőjével, fényével,
Terhével, tervével utat mutat.
12 hozzászólás
Igazán szép természeti képek
nagyon tetszett
Köszönöm, kedves András!
Üdv.: Alberth
Nagyon gyönyörű, szinte magam előtt láttam a képet amit lefestettél szép szavakkal. Gratulálok!
Barátsággal panka!
Kedves Panka!
Nekem is egyik kedvenc versem. Még én is szívesen újraolvasom, s erőt merítek abból, hogy minden nap van csodálatos új kezdet. 🙂
Nagyon szeretem én is a hajnalt látni. Mesterien fogtad meg ezt a pillanatot kedves Albert.
Az alliterációd a végén egyenesen fantasztikus.
Üdv: István
Köszönöm, kedves István!
Örülök, hogy tetszett!
Üdv.? Alberth
Kedves Alberth!
Nemcsak a Természet, de versed is "pompában virul":-)
Szeretettel
mesako
Köszönöm, kedves Mesako!
Van ennek a versnek egy méltó ellentéte is Naplemente címmel. Azt is behozom hamarosan.
Üdv.: Alberth
Kedves Albert!
És látod, erröl a gyönyörü természeti csodárol, annak ellenére, hogy nem kell sehova sem elutazni, mégis milyen sok embernek halvány fogalma sincs róla, és az az érzésed sokszor amikor látod a hajnalban úton levő embereket, ez a természeti csoda, őket egyáltalán nem is érdekli. A többi pedig egyszerüen lusta reggel korán felkelni. És ezt nem lehet képzeletböl leírni, mert aki még személyessen nem élte át, az el sem tudja képzelni. Én három évig élveztem minden reggel, amikor gyerekkoromban egy pékhez voltam odaadva, és amikor hajnalban az utolsó kemence kenyeret kiszedtük, és vittük kosarakban biciklivel az üzletbe. Ma egy szép emlék, akkor egy átkozott pokol volt. Hihetettlen, hogy az emlékek a dolgokat hogy meg tudják szépiteni.
üdv Tóni
Kedves Toni!
A pékek valóban sok hajnalt látnak. A nyomdászok is éjjel-nappal dolgoznak. Ebben nálam az a közös, hogy a szomszéd utcában van a pékség és ha arról fúj a szél hajnalban, hát ne tudd meg! :))
Mennyei kenyérillat terjeng és nem tudok beleharapni! 🙂
Nehéz kibírni!
Üdv.: Alberth
Milyen csodás is a hajnalhasadás, s hány millió ember észre sem veszi…..ez a fájó…pedig ez csoda….
a versed jó lett! Tetszik!
Grat!
Zsolt
Köszönöm, kedves Zsolt!
Egyre kevesebben veszik észre a hajnal csodáját. Pedig aki korán kel, az aranyat lel! 🙂
Üdv.: Alberth