Hangjaim érzések szavakba vésve,
sorsom hozom neked és a kézbe
kezemmel kapod az összes álmot,
s ha láttunk már mindent, mit senki sem
látott, együtt repülünk tovább innen,
hogy utolérjük, mi régen nincsen,
s utolérjen a szomorkás hangulat;
hogy jó volt bejárni a nagy utat…
Talán veled fogok megérkezni,
csendesen élni, sosem vétkezni,
kiválasztott vagy mert kiválasztottalak,
hozzád szól e vers, régen vártalak…
17 hozzászólás
Gratulálok kedces András!
Nagyon tetszett!
köszönöm kedves Judit
Szia András! 🙂
Szépek a hangjaid, harmóniát rejtenek. A dallamok és szavak kellemes összhangban vannak egymással.
Nagyon tetszett!
Szeretettel: Kankalin
köszönöm, kedves Kankalin
Szép hangokat váltottál szavakra!
Remélem meg is érkezett akit vártál!
Gratula!
Barátsággal:Fél-X
így van, kedves Fél_X, köszönöm
Szavaiddal megidézett dallam,
Valakit ó de kedvesen szólongat…
Gratula!:)
köszönöm, kedves Dóra
Az utolsó versszak esküvői meghívóra való. 🙂
Üdv,
Poppy
Kedves Poppy!
Ha esetleg szükséged lenne rá szívesen adom:))
Kedves András,
szépen hangzó, lágy, merengő szerelmes versedhez gratulálok. Nekem is a kapcsolat eleje jut eszembe róla…
Barátsággal Irén
nagyon köszönöm, kedves Irén
Kedves András!
Nagyon szép szerelmes verset írtál ismét. Nálam már az első versszak vitt mindent. Nagyon szeretheted Őt!
Barátsággal:Margó
így is van, kedves Margó
köszönöm
Kedves András!
Nagyon szép szerelmes vers, igazi belső harmóniát sugároz.
Üdvözlettel: Zsóka
Bocsi! A csillagok is megjárnak érte, lefelejtettem.
köszönöm, kedves Zsóka