Vakarékok halott napon,
mélyen ülő maskara,
szemen szúrom magam vakon,
halott agynak mámora.
Holnapután lesz ki lelő,
cipőfűzős nagy leltár,
csókot hint a korán kelő,
neve nincsen svábbogár.
Szomjas nedű a sarokban
ide-oda dülöngél,
sebhelyek a homlokomon,
kertben nyílik pipitér.
Sehol a rossz, az áldozat
megkeresi önmagát,
hiányzik a feloldozás,
felakasztja tegnapját.
2 hozzászólás
Kedves Edit! Tetszik a versed. A játékos forma, a szabályos rímek és a tartalom ellentéte groteszkbe hajlik. Gratulálok: Kati
Köszönöm Kati!
❤❤❤