Pár perce sétálok még csak az erdőben,
ámde az óta milliót dobbant a szívem.
Becses ajándékot kaptam: békét, csöndet,
és levelek táncoltak arany, s bordó színben.
Mióta itt járok- kelek lehullt a makk,
s az avarszagú, derűs ősz talált rá vevőt.
Avarszőnyeg ropog a lábaim alatt,
egyet pislogtam, s halma gomba módra megnőtt.
A nyár még egy utolsó csókkal elköszönt,
magával vitte a szellőt, a fénylő napfényt,
a nyári záport. A szél szorgosan söpört,
hervadt méla lelkem, és fejemre hullt a dér.
2 hozzászólás
Kedves Zsuzsa!
Nagyon szép hangulatos vers!
“Becses ajándékot kaptam: békét, csöndet,
és levelek táncoltak arany, s bordó színben.”
Gratulálok:sailor
Legyen szép napod!
“A nyár még egy utolsó csókkal elköszönt,
magával vitte a szellőt, a fénylő napfényt,
a nyári záport.”
Kedves Zsuzsa!
Már megszoktam, hogy a verseid mindig békességet és derűt sugallnak, még akkor is, ha már elhagyott bennünket a nyár. A becses ajándékod is nagyon tetszett, először azt “ollóztam” ki, de láttam, hogy Sailor már megtette. Mindegy is, hogy mit idézünk tőled, mert az egész mű úgy szép, ahogy van.
Szeretettel: Rita