Gyűlölöm álruhás lelketek
de itt egyedül nem élhetek
Szép perceimen reményt látok
de kitárt karomat levágtátok
Nem álltok ti senki mellett
nézzetek hát szemem helyett
tükrötökbe! Szép ajándék?
Nem boldogít a színjáték.
Üres a tükör, ostoba, hideg kísértetek!
Induljatok oda, hová sosem kísértetek!
Csaljatok hát meg, és tapossatok!
Fájdalmamtól is erősebb vagyok.
A szent ígéretet hazudjátok,
hát igaz átkom szálljon rátok!
Rejtőzzetek nyálkás ködökbe,
bűnötök rátok vár örökre!
5 hozzászólás
Szia!
Nagyon tetszik bár eléggé szomorú a tartalma, érződik rajta a harag!Az viszont nagyon tetszik hogy a harag mellett feltünik a remény is
"Csaljatok hát meg, és tapossatok!
Fájdalmamtól is erősebb vagyok."
Grat
nagyon jó a dinamikája, meg az egész lüktetése.nagyon tetszik!!
na ez nagyon nagy!:)ez már vers!tele rímekkel és indulattal!nem csak a nagyotmondás hajtotta az írót!ez belülről jött!:)jó!
Huhh, de harcias..))
De ha harag, akkor harag ..nem?
Grati!
Üdvi:d.p.
Lázadás, ez jutott eszembe versed olvasása után. Lázadás az egész helyzet ellen, amibe keveredtél. Kijött a méreg, s mi, olvasók kaptunk egy érzelmekkel teli verset. Gratulálok!
H.