Kisbaba, kisbaba játszik,
nagypapa, nagymama alszik,
halkul az élet a kertben,
hajtsd a fejed le egészen.
Csörren a zörren a zár ma,
kattan a pattan a lánca,
csattan a csörren a hangja,
bölcs aki ezt nem akarja.
Szíve a lénye az éne,
sose kerülj te eléje,
izzik a lélek a fényben,
légy velem mindig az éjben.
Hogyha az este enyém lesz,
és a remény velem éled,
én adok oly sokat, éket,
rád hagyom én a vidéket.
Fénylik a város az éjben,
játszik a banda erényben,
szólhat a tam-tam a nóta,
otthona lesz vigadóra.
És ha a lágy dala hallgat,
hogyha a szív zene csendben,
érzi az este magányát,
megveti végre az ágyát.
nagypapa, nagymama alszik,
halkul az élet a kertben,
hajtsd a fejed le egészen.
Csörren a zörren a zár ma,
kattan a pattan a lánca,
csattan a csörren a hangja,
bölcs aki ezt nem akarja.
Szíve a lénye az éne,
sose kerülj te eléje,
izzik a lélek a fényben,
légy velem mindig az éjben.
Hogyha az este enyém lesz,
és a remény velem éled,
én adok oly sokat, éket,
rád hagyom én a vidéket.
Fénylik a város az éjben,
játszik a banda erényben,
szólhat a tam-tam a nóta,
otthona lesz vigadóra.
És ha a lágy dala hallgat,
hogyha a szív zene csendben,
érzi az este magányát,
megveti végre az ágyát.
4 hozzászólás
Kedves Rita! Aranyosra sikerült vers, gratulálok hozzá! Szeretettel Edit
Kedves Edit!
Köszönöm az olvasást.
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves Rita!
Lassan elcsittulnak a zajok,
a tam-tam,a nóta és:
“érzi az este magányát,
megveti végre az ágyát.”
Gratulálok az ötletes sorokra!
Szeretettel:sailor
Szép napot!
Kedves Sailor!
Nagyon szépen köszönöm az olvasást.
Szeretettel: Rita 🙂