Arcomon boldogság virága szárad,
sápadó mosollyal érzést koldulok,
maroknyi reménnyel hozzád fordulok,
halódó lelkemben szerelmem fárad.
Ábrándos világom kétségbe merül,
végtelen vágyammal magam maradok,
múltamba rovátkolt úton haladok,
felhőtlen boldogság engem elkerül.
11 hozzászólás
Szép vers, tetszik.
Szeretettel: Rozália
…mivel korabeli nagyjaink minden sort NAGYBETŰVEL kezdtek, Te azért mindent kicsivel írsz? Szerintem jobb lenne, általában mondatként kezelve írni, akárcsak a prózát.
Egyébként tartalmilag, és versforma szerint is nagyon jó a versed.
Szeretettel: Kata
Nagyon szép, és mindig megcsodálom ezt a rímképletet. A kis és nagybetűk engem nem zavarnak, de az írásjelek (hol van vessző, hol nincs) már inkább.
Üdv, Poppy
Rozália!
Örülök, hogy tetszik:)))
Szeretettel: Éva
Szia Kata!
Igazad van. Már javítottam is.
Köszönöm alkotó véleményed:))))
Szeretettel: Éva
Poppy!
A vesszőkkel gondjaim vannak…, én tudom hogy kellene megállni…de mások persze nem… Igazad van. Javítottam.
Köszönöm alkotó véleményed:)))))
Szeretettel: Éva
Kedves Éva!
Nagyon szép a vers, nagyon tetszik, csak hát május van, a szerelem hónapja.?!
Gratulálok: Zagyvapart.
Szia!
Nagyon szép ez a vers! Gyönyörű képeket írsz. Gyakran megfog egy gondolat vagy egy sor a versekben. Talán nem is lenne helyes kiemelni ilyesmit, annyira jó az egész, de úgysem tudom megállni!
Gratulálok!
Üdv.: Vipera
u.i.: a második sor volt az :))
Kedves Zagyvapart!
Bocsánat, hogy csak most válaszolok – nem tudtam belépni(elfelejtettem a jelszót)
Köszönöm véleményed. Most nyáron még inkább:))))
Szeretettel: Éva
Fekete Vipera!
Köszönöm elismerésed. A végére azért mégis …:)))) Jót választottál:))
Szeretettel: Éva
Kedves Ligeti, engem az utolsó előtti sor fogott meg leginkább, elgondolkodtam rajta…talán tényleg kőbevésett sorunk van, vagy kitérhetünk előle? Nagyon szép az egész versed, hangulata is megérintett. Köszönöm.
H.