Hiányzol.
Hiányzik minden mozdulat,
s az ezernyi apró pillanat,
ha szemed gyengédséget kér,
ha ajkad az ajkamhoz ér,
arcodon boldogság virít,
ha kezem kezeden simít,
s ha ráz téged reszketés,
egy nyugtató ölelés,
a mámoros éjszakák,
ha hallom ajkad szavát,
és a könnyed megnyugvás,
ha karod kéjjel fon át,
minden apró rezdülés,
minden közös repülés,
minden apró pillanat,
hiányzik minden mozdulat…
Hiányzol.
9 hozzászólás
Na ez…. tökéletes 🙂 Hosszabb kifejtést kéne írnom, miért, csak úgy adhatok 5 pontot, de nem érdekel 🙂 Ez így remekmű, és kész!
Kedves Joxemi!
Te már régen írhatsz, mert remek ez a versed is!
Érzelmileg nagyon megfogott ez is , mert én is ilyen romantikus vagyok,
s hasonló gondolkodású!
Elismerésem!
Szeretettel: Lyza
Szia!
Nagyon szép vers, szívesen olvastam!
Szeretettel: Rozália
Nagyon érzékenyen, andalítóan mártottad gondolataidat "minden apró pillanatba".
Szép vers.
Szeretettel
mesako
Valóban nagyon hiányzik a kedvesed, átjött.
Ne késlekedj!
Sok boldogságot!:)
Komoly lett a versed. Nekem is van egy ilyen című művem..gondoltam a tiedét megnézem és összehasonlítom…mindig ezt csinálom..ha látok ilyen néven futó művet:) A tiedében tetszenek a rímek, meg úgy az egész!
üdv: Eddie
Komoly lett a versed. Nekem is van egy ilyen című művem..gondoltam a tiedét megnézem és összehasonlítom…mindig ezt csinálom..ha látok ilyen néven futó művet:) A tiedében tetszenek a rímek, meg úgy az egész!
üdv: Eddie
Huuuu. Hát ez is nagyon beleborzongó. Annyira átérzem!
Tetszik, ismerem az érzést.
M.