Azt mondom, nincsenek csillagok!
Hiszel-e nekem?
A nap sem ragyog!
Ezt elhiszed?
A szálló madarak,
csak festve vannak szépen.
A felhők is csak foltok
odafent az égen.
A csillagok is csak apró gyertyák,
égnek!
Nyoma sincs a földön,
békének, reménynek!
Világunk már csak ilyen!
Ezt elhiszed?
Azt mondtad nem szeretsz!
Nem hiszem el neked!
9 hozzászólás
Ez olyan valószínűtlen, mint ahogy nincs csillag az égen. Értem. Remek vers kedves koma, mint mindig:)
Jaj, bocsáss meg kedes anolisz! Most látom csak, milyen butaságot írtam. Természetesen neked szól a gratuláció:)
Kedves Colhium!
Örülök, hogy érted mit akartam mondani ezekkel a lehetetlen dolgokkal.
Köszönöm, hogy elolvastad.
Szép képekkel írsz, tetszik nagyon.
üdv.: András
Kedves Anrás!
Köszönöm, hogy elolvastad és örülök, hogy tetszik.
ölellek
Kedves anolisz!
Édes-bús versed szépre sikeredett, gratulálok:)
Üdv: Borostyán
Kedves Borostyán!
Köszönöm, hogy elolvastad s örülök a véleményednek.
ölellek
Kedves Anolisz!
Nagyon szép, Csupa kétség, csupa remény.
Érdekes kettősség. Talán ettől olyan csodálatos.
Kedves májusfa!
Köszönöm, hogy elolvastad és nagyon örülök, hogy tetszik. Egyszer egy barátom azt mondta valakinek, hogy nem szeret és én azt a mai napig olyan képtelenségnek tartom, mint amiket leírtam.
szeretettel ölellek