találkozunk és megérintelek
ha megsimogatom
vágyott testedet
ha magamhoz ölellek
hogy érezzem
szíved dobogását
ha büszke csípőd nekem feszül
egy sóhajtásban
ha karjaiddal átölelsz
és testemet keresi a kezed
s ha rátalálsz
ha ujjaid bilincsébe veszed
göndör
rőzselángok lobbannak majd
tenyeredben
és száz csókom nyilik majd
a te gyönyörűszép
illatos
öledben
ha majd találkozunk
és megérintelek
1 hozzászólás
Kedves István!
Szinte imaszerű ez a Hódolat. A jövő időbe tett szerelmi együttlét vágyakozást és egyben egyfajta esdeklést is kifejez. Megerősíti ezt a kezdő két sor ismétlése a zárásban. Nincs benne semmi túlzott érzelgősség. Jó vers. A megsimogatom rövid i-vel írandó. Érdemes lenne javítanod.
Üdv: Kati