Hogy

mi van koztem
és kozted?
a kitaszított pillanat
nyitva, mint
veres szállón logó
apró állat
jeges végtelen tér
nyárnak tűnő
karót nyelt ember
virágtalan réti sas
ádáz tekintet
veszendő idő
fájdalmas kitakart seb…

Hogy
mi van koztem
és kozted?
te, mint
ritkás
kicsavart rongy
az ajtó félfa
melle dobott
ártalom!