Ha fejemet lehajtom este,
érinti arcom egy puha kéz,
nyugtatón, gyengéden érintve,
hadd boruljon rám a nyári éj,
álomba ringat, csitul a test,
olyan szép , mint egy bódult illat,
mit még csak félálmomban érzek,
ujjaidtól pitypangok nyílnak,
könnyed, s nyugodt ez az éjszaka,
színes fények szikráznak benne,
nem fedi a sötétség árnya,
úgy illan megfáradt fejemre,
hagyd hát mellettem könnyű kezed,
tudom és érzem, hogy valahol,
mindenkor megtennéd ugyanezt,
csak kezed könnycseppet morzsol.
14 hozzászólás
Nagyon szép vers! 🙂 Röppen is az 5 csillag 🙂
Gratulálok!
További sikereket!
Robi
Nagyon szépen köszönöm véleményed és a csillagokat is 🙂
Remélem lesz 🙂
szeretettel: Zsu
Kedves Susanne!
Csoda szép.
Az benne a legszebb, hogy olyan nyugalmat áraszt, szinte álmos lesz az ember és keresi magamellett azt a nyugtató kezet.
Nagyon tetszett.
Üdv: harcsa
Kedves harcsa !
Remélem Te is megtalálod azt a nyugtató kezet 🙂
Köszönöm szavaid és értékelésed:)
szeretettel, mint mindig : Zsu :))
Kedves Zsu!
Szép versedhez szeretettel gratulálok.
Noémi
Kedves Noémi !
Köszönöm, hogy ennyi időt szántál rám:)
szeretettel: Zsu
Magyarnótából idézve válaszolok: "Könnyek nélkül élni könnyebb…" – Tetszik a versed nagyon, kedves Zsu, a (profil) mosolyod pedig biztató! – Üdv.: Józsi
Kedves Józsi !
Mind a kedves szavakat, mint pedig a kedves mosolyom dicséretét köszönöm:)
szeretettel: Zsu
szép. érezhető. szeretettel
Köszönöm szépen Andy:)
szeretettel: Zsu
Lágy, andalító, kicsit szomorkás versedhez gratulálok.
Nagyon szépen köszönöm 🙂
Az andalító kifejezés találó Norton részéről, és a cím önmagában is hívogató. Szerintem… Egyszóval tetszik! 🙂
Nagyon örülök, hogy tetszik kedves Fredrick:)
Szeretettel: Zsu