Hol van itt a Szerelem,
a sóhajok, a vágyak,
ha megfogod kezemet,
a szívembe zárlak…,
Legyél nekem ilyen szép,
míg ránk virrad a hajnal,
ébredjél fel mellettem
összekócolt hajjal…
Szeress, ahogy nem lehet,
mást ilyen nagy hévvel,
simítsd meg az arcomat
kérlek minden éjjel…
Érezzem a bőrödnek
forró perzselését,
mámorító csókjaid,
szíved lüktetését…
7 hozzászólás
…hát hol van? Itt fent a sorokban, soraidban!
Szeretettel:Marietta
Köszönöm szépen kedves Marietta. Tudtam, hogy te rögtön megérted…
Szeretettel: Tibor 🙂
Kedves Tibor !
Versed megint egy szép vallomás valakihez. Lehet,hogy butaság, de a nők márcsak ilyenek, én kicsit úgy éreztem mintha nekem is szólna./természetes közben a páromra gondaltam/ Gratulálok, versedben minden megvan amitől jó a vers.
Szeretettel üdv:Vali
Kedves Valika, köszönöm szépen kedves szavaidat.
Ez az írás csak úgy felbuggyant belőlem… Nincs konkrét múzsája. Küldöm minden Hölgynek és mindenkinek aki szerelmes, vagy aki szeret valakit.
Szeretettel: Tibor 🙂
Kedves Tibi!
Nekem úgy tűnik, nem kell keresned, hiszen megtaláltad. 🙂 Elgyengítő a versed a női olvasó számára.
Gratulálok!
Ölellek: pipacs 🙂
Köszönöm szépen kedves Icuka. Elvesztem egy kis időre, de oka van.
Örülök, hogy még most is olvasod írásaimat és tovább gondolod őket.
Örülök, ha tetszett. 🙂
Szeretettel: Tibor
Kedves, meghitt vallomas….boldog es elegedett lehet a muzsad, akihez ezt irtad. Csodaszep!
H.