Nem hitted pedig mondtam,
hogy eljön az a holnap
mikor felállok és elmegyek.
Az ajtót se zárom,
míg utánam dobálod
az összes kínkeservedet.
A szó nem jön velem,
fülemben a neved
még sokáig bennem reked.
De nem kell a pánik,
nem hagyom sokáig
szenvedni a lelkemet!
Már kérges a Nap is,
a sóhaj is taszít,
nem lelem szobámban magam.
A tükör csak bámul,
más világba tágul,
nem mutatja hol a helyem?
Míg neked ez kincs volt,
nekem egy sírról
itt felejtett virágcsokor…
Ne sajnáld kidobni!
Kezemet megfogni
utolszor még megengedem.
Az erdőn a fák is,
a kispad, a ház is
magukba' elcsendesedtek.
Nincs hajnal se ének,
vissza sem térnek.
Ne fesd át a kék eget!
Már kabátom veszem,
a szöget elteszem,
ha ránézek eszembe juss!
Nem hitted pedig mondtam!
A szálkát kihúztam,
és szó nélkül továbbmegyek…
Megzenésítve:
http://dunapart-cafe.net/index.php?page=showamusic&id=931&catid=main
Na a Lejátszás háttérben lehetőséggel nyisd meg a lejátszást!
14 hozzászólás
Kedves Zsanett!
Csak a verset tudtam most elolvasni,de az nagyon szép!
Ritmusos és dallamos.
Gratulálok, Judit
Sajnálom, ha nem tudtad meghallgatni, kedves Judit.
Karády remek zeneszerző..
Köszönöm, hogy olvastad.
Ölellek.
Zsanett, ez remekül sikerült,mint egy mérge ajtócsapás-örökre!
Gyorsan pergő, remekül összecsengő rímekkel, szóval igazán
tetszik!
üdvruca
Kedves ruca!
Jól érezted.. 🙂
Bizony nagyon mérges, vagy inkább dühös hangulatban íródott..de mint szokták mondani a versekre, így az életben is ez csak egy pillanatnyi hangulatom tükre..
Köszönöm.
Érdekes a versed, szépen épített, mégis ösztönös, ahogy a hangulata megugrik. Többször visszalép abból az ajtóból, no nem visszatérni, kicsit talán takarít, és ez érezhető ezekben a felfutásokban, a rövidre vett sorok pattanó, találó rímpárjaiban. Élvezettel olvastam a versed.
aLéb
Köszönöm, kedves aLéb.
Sajnos hangulatember vagyok..igaz nagyon vissza tudom fogni magam..de azután annál nagyobbat csattan az ajtó..szerencse, hogy a párom egyre "rosszabbul" hall…így könnyebb engem elviselni… 🙂
Kedves Zsanett!
Nagyon eltaláltad, a tétova "továbbmegyek" hangulatot. Elcsendesedik lassacskán az érzelem, a vihar elcsitul. Az utolsó mondat egy nehéz elhatározás. Gratulálok!
Szeretettel: pipacs .)
Köszönöm, kedves pirospipacs.
Azóta már sokszor bevágtam, majd halkan kopogtattam azon az ajtón…megbocsájtani jó érzés…:)igaz, meglennék nélküle…
Fantasztikus lehetőség egy megzenésített vers, mint amikor az épülő házat bevakolják, és feldíszítik.
Nagyon szép egyszerű, csendes búcsúd. Versben is, dalban is.
Köszönöm, és örülök, hogy tetszett, kedves Irén.
Kedves Zsnett!
Ez a fránya rendszer kidobott.Pedig olyan szépen megírtam, mert elragadtatással olvastam a verset. Szépen építkező, nem önsajnálkozó, egyszerűen vége. Még a szálkát sem felejtetted el kihúzni. Gratulálok!
Szeretettel üdv:Vali
Köszönöm, kedves Vali.
..pedig tudom ám magamat sajnálni…de nem szeretem sajnáltatni..
nagy különbség… 🙂
Szia!
Lehet így is búcsúzni. Mennyivel emberibb, a csend burkolja körbe. Nem szorít. Gratulálok!
Szeretettel:Marietta
Köszönöm, kedves Marietta!