Ajándékozz nekem egy kócos éjszakát,
Majd taposd el ezüst szemcséit!
Hazudd, hogy testedben újra él a nyár,
S fogadj ágyadba egy szebb férfit!
Palotád ma zárva, cirkuszban a bálna,
Műsorán a bohóc csúf orángutánja.
Naplementét adnék néma furulyán,
Mosolyodtól, érzem, kinyílnak a hangok.
Hajnalt harsognék a sötétben, sután,
Csak ettől remélem éltető tapsod.
S hinném, hogy egy pajzán parázs a szégyenből kimos,
Bár a barlangodon ez áll: "A behajtás tilos!"
Poharamban szúnyog, vérző seb a lábán,
De zabolátlan hittel könyörög a zöldért.
Nem lehetek úrrá az áhítat átkán,
Mely örök folttal sújtja a megáradt tölcsért.
Elszakadt a gyógyír, a reményt őrző táska,
Zsebeiben nincs más, mint halált hörgő sáska.
10 hozzászólás
Úúúú…
Vérkomoly a tartalom. Amikor először olvastam a címet, teljesen másra vártam.
Ez ütött.
A verselésedre térve: szuper. Örülök neki, mert szeretem a tiszta és színvonalas rímeket.
Szia Tamás!
Jó újra abszurdot olvasni tőled. Érdekes vers.
Ági
Köszönöm Kedves Andrea!
Nagy örömet szerez, hogy így vélekedsz a versemről, mert pont az általad említett dolgokra törekszem.
Kedves tőled, hogy betértél hozzám.
Üdv.:Tamás
Szia Ági!
Most ismét kedvet kaptam az abszurdhoz, tehát még biztosan lesz a közeljövőben néhány hasonló alkotásom. Remélem, tudjátok majd értelmezni őket.
Neked is köszönöm.
Üdv.:Tamás
Minden egyes sora a nyárnak tiszteleg, nekem impressziói tetszenek leginkább. Örülök, hogy olvastam.
Köszönöm szépen, kedves Alexandra!
Csatlakozom a többiekhez, ötletes vers, nem altatod el az olvasót, varázslatosak a képek, még ha a ritmus itt most kivételesen nem is a legtökéletesebb, talán az első versszak az, ami legjobban olvastatta magát. Mindezen apróság ellenére fogadd gratulációmat! Bár benned e téren nem lehet csalódni. :)) "Szokásos" jó formádat hoztad.
Kedves Tamás!
Kevés abszurd verset olvastam tőled, (mástól is) merthogy annyira nem kedvelem őket. A hasonlataid nagyon jók és őszintén mondom, hogy én sosem tudnék ilyen típusú verset írni. Tudom, hogy mindenki azt gondol róla amit szeretne és úgy értelmezi, ahogy neki tetszik, de ha őszinte akarok lenni, akkor ez engem az abszurd versekben zavar. Ismerni szeretném az író gondolatait is, amikor egy ilyen verset elolvasok, nekem az egyértelműbb versek jobban bejönnek.Ahogy most így elgondolkodom ez lehet, hogy azért van, mert kissé alap vagyok ahhoz, hogy ezeket megfelelően értelmezzem. Egy kis önirónia. Ja igen, most nem számoltál szótagszámot! 🙂 Üdvözlettel: Szilvi
Köszönöm, Csaba, az elismerő szavakat. Egyetértek, a ritmus itt közel sem tökéletes, inkább a képi világra helyeztem a hangsúlyt.
Örülök a pozitív véleményednek.
Üdv.:Tamás
Kedves Szilvi!
Nem is írtam olyan sok abszurd verset, tehát nem sok mindenről maradtál le.
Ízlés dolga, ki melyik stílust kedveli jobban. Bizonyos témáknál nagyon fontos az egyértelműség, viszont időnként az olvasók fantáziájára kell bízni, hogyan értelmeznek egy adott művet. Az olvasói szabadság az irodalom egyik alapja. A legegyszerűbb és legvilágosabb gondolatokat is félre lehet érteni. Másrészről az emberi érzéseket, tetteket és gondolatokat sem lehet mindig hétköznapi nyelven, tőmondatokban kifejezni, hiszen legtöbbször nem az egyszerűség és a józan ész szabályait követik. Az emberi élet néha abszurd, tehát valamilyen szinten az irodalomnak is abszurdnak kell lenniük. Köszönöm a hozzászólásod.
Üdv.:Tamás