Gyönyörű látvány.
Végtelen gyémánt mező,
ragyog,csillog.
Szemedben tükröződik…
tengernyi csillag.
Hull esik egymásba kapaszkodik.
Megannyi forma,
kristály törik apróra.
ha nagyon figyelsz,
hallod ahogy csilingelnek,
nevetnek a hópelyhek.
Befednek mindent,
égből jönnek.
Most gyönyörű itt lent.
Hull a hó
By Szigi
1 hozzászólás
Szia!
A versedben szépen mutatod be a hó hullását, ha az első és utolsó sort elhagynád akkor is érzékelhető! Ez csak amolyan irodalmi észrevétel részemről.
szeretettel-panka