Bársonyos éjjeli égbolt fényes látványpartján
Izzó hullócsillag-esőzáport szitál az éj,
Egy ragyogó égitest a rajból kiválik,
A lelkembe csapódik.
S robban!
Kigyúl a lényem, a pokoli tűz kegyetlenül éget,
Lángjai martalékává válik bennem minden élet,
Szívem dobbanása csendbe akar veszni,
Enyhülést keresni.
S zokog!
Tüzes könnycsepp gördül fájdalompárás szememből, perzsel,
Arcomon végigfutva átfesti szennytől ködös lelkem,
A kegyetlen, égető kínt édes gyönyörré másítja,
Tisztítótüzes vízesések forró igézetévé simítja,
Elküld újjászületni.
Tisztulok!
Az égi csoda hatására én is ártatlan hullócsillagfény leszek,
Izzó lánggal lobogok és mindenkibe szeretetet égetek,
Elsimítom a magányt, félelmet, ködös zűrzavart,
Átölelek, felemelek, csókommal gyógyítok
Minden boldogtalant.
Ragyogok!
…s mostantól a Te hullócsillagod vagyok!
4 hozzászólás
“Elsimítom a magányt, félelmet, ködös zűrzavart,”
Ennek sokan örülnének. Tetszéssel olvastam soraid.
Szeretettel: Rita 🙂
Drága Rita, nagyon örülök neki ,hogy elnyerte a tetszésed, ez még egy régi kiforratlan alkotásom..mégis szeretem.
Legyen gyönyörű Mád.! 🙂
Kedves Napfény!
Soraid égetnek,perzselnek!
Csakis így lehet,ilyen körülmények közt megtisztulni,
igazán,teljesen:
“A kegyetlen, égető kínt édes gyönyörré másítja,
Tisztítótüzes vízesések forró igézetévé simítja,
Elküld újjászületni”
Csoda jó a befejezés (is)!
Mikor teljesen feláldozod magad:
“Izzó lánggal lobogok és mindenkibe szeretetet égetek,”
hullócsillag lesz belöled és szabadon esel,röpülsz
céljaid felé!
Gratulálok csodaszép versedre!
Szeretettel:sailor
Legyen szép napod!
Drága Sailor! 🙂
A végtelenséget , fényt , szabadságot és repülést kapom tőled ajándékba valahányszor belépek ide.
Körülölelő szeretettel köszönöm.
M.